Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
A fagypont alatti hőmérsékleten kialakuló csapadék télen, amikor a talaj közeli légrétegek is negatív hőmérsékletnek, szilárd halmazállapotban, hó alakjában éri el a talajfelszínt. Tartós, fagypont alatti hőmérsékleten a lehullott hó. hótakaróként befedve a területet, jelentős vízmennyiségeket tárol a földfelszínen. Ez. a tárolt vízmennyiség tavasszal elolvadva elsősorban síkvidéki területek, alacsony dombvidékek v ízfolyásain okoz elöntéseket, illetve jelentősebb felszíni lefolyást Ez. a lefolyás különösen akkor nagy. ha a hó a korábbi esők által átnedvesedett, majd a hóhullást megelőző időszak kemény hidegében több deciméteres mélységig átfagyott talajra hullott. A hóalakú csapadék megmérésére a szokványos csapadékmérőket használják oly módon, hogy a csapadékmérő hengerében, a tölcsér fölött fölhalmozódott havat, a reggeli észleléskor, szobahőmérsékleten kiolvasztva mérik meg. Ehhez a csapadékmérő állomásokat két csapadékmérő edénnyel kell fölszerelni, hogy a kiolvasztás folyamata alatt is működjön az állomás. A hó alakjában hulló csapadéknak a szokvány csapadek- mérőkkel való mérését a szélfúvás bizonytalanná teszi, mert az edény felszíne fölött a szél hatására kialakuló légörvények a mérési adatokat torzítják. A mérések megbízhatóságának fokozására az. edényeket szélvédő „gallérokkal szerelték föl. illetve Oroszországban a csapadékmérőket az edény szintje fölé nyúló, gondosan karbantartott sövénygyűrűvel vették körül. A hulló hó intenzitása sem a Hellmann féle úszós. sem az. Andcrkó-Bogdánfly féle mérleges sem a francia billenő edénves regisztráló műszerekkel nem követhető. Magyarországon a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság fejlesztett ki olyan elektromos regisztráló berendezést, amely mind a hó alakjában tárolt, mind a hóból kiolvadt v íz. mennyiségének súlymérésen alapuló folyamatos követésére alkalmas (2. kép). A vízgazdálkodás, belvízvédelem, tározók üzemeltetése stb.. szempontjából azonban hulló hó mérésénél is fontosabb a területet fedő hótakaróban tárolt v íz időbeni és területi változásának a mérése, nyilvántartása. Már a múlt században kötelezték a csapadékmérő állomások észlelőit, hogy a mérő állomás mellett a reggeli észleléskor a hótakaró vastagságát cm pontossággal, mérővesszőv el mérjék meg és jegy ezzék föl. Ezen mérések numerikusán is kimutatták azt a könny en észrevehető tényt, hogy a leghidegebb időben is. amikor a hó olvadását a kemény hideg teljesen kizárja, a hótakaró vastagsága folyamatosan csökken. Azaz. a frissen hullott hó viszonylag kis sűrűségű rétege már néhány nap alatt összetömörödik. régi magyar szóval ..megtöpped". anélkül, hogy víztartalma csökkenne. Ennek megfelelően a hótakaró vastagságának az adatai a vízgazdálkodás szempontjából önmagukban alig tartalmaznak használható információt. Kovács György és Ganzer Tamás hidrológusok részletes víz- és hőház.tarlási számítások. illetve közvetlen mérések alapján gyakorlatban is használható összefüggéseket határoztak meg. amelyek alapján a hótakaró vastagság, valamint a hőmérséklet ész.le118 3.2.6 A IIÓALAKÍi CSAPADÉK ÉS MÉRÉSE
