Zsuffa István: Műszaki hidrológia I. (Műegyetemi Kiadó, 1996)
3 A HIDROLÓGIAI KÖRFOLYAMAT ELEMEI
hők. amelyek, szabad szemmel is követhető módon tovább emelkednek a fagypontnál hidegebb zónák felé. Ezekbe a fölfelé áramló felhőkbe juttatott cseppképző anyaggal, az említett ezüstjodid permette). a felhők vízrészecskéi nagyobb súlyú cseppekké alakíthatók. amelyek a felhőkből kihullanak mielőtt az elérné a fagyhatárt és a felhő is fölosz- lik. Az ezüstjodid permetet nem repülővel, hanem erre a célra szerkesztett rakétákkal juttatják a észlelt, közeledő hidegfront gondosan megválasztott pontjaiba. Magyarországon 1970-től Baranya megyében, majd ennek sikere után Bács-Kisknn megyében működött igen eredményesen rakétás jégkárelhárító szolgálat. A természetes csapadékképződésnek alapvető folyamatai a levegő lehűlésével járnak. A Tévegő páratartalmának megfelelő harmatpontig történő lehűlés után a jégkristály csapadékképző magok kialakulásához legalább fagypont alá kell süllyednie a levegő hőmérsékletének. A csapadékot kialakító a lehűlési folyamatok jelentős légmozgások eredményei, amelyekTöbb jellegzetes csoportba sorolhatók. A legismertebb csapadékfolyamatok az egyenlítő és a ..térítők", a ..bak- és a ráktérítő" közötti trópusi zónában kialakuló monszunos esők. A két térítő határolja Földünknek azt a sávját ahol a Föld Nap körüli mozgása következtében a napsugárzás évente kétszer - illetve a téritők mentén, határhelyzetben egyszer - merőlegesen éri el a földfelszínt. (33. ábra). A földünk gömbalakja következtében a merőleges sugárzás középpontjától távolodva a sugárzás intenzitása rohamosan csökken, lgv a sugárzás középpontjában igen erős a földfelszín viszonylagos föl melegedése, aminek a hatására a felszín fölötti levegőréteg is gyorsan fölmelegedik és ennek következtében erőteljes fölfelé áramlás indul meg. A fölfelé áramló levegő a magasban lehűl és igen nagy csapadékok alakulnak ki. amelyeknek intenzitása ezen levegő páratartalmától függ. A fölmelegedő, fölfelé áramló légtömegek gócpontja körül, merőleges napsugárzás naptári időponttól függően alakuló középpontjában tehát alacsonnvomású légköri képződmények az uralkodóak, amelyek a környezetből magukhoz vonzzák a légtömegeket és így alakulnak ki a jellegzetes passzát szelek. A fölfelé áramló szelek nagy magasságban sugarasan szétáramolva lehűlve néhány ezer kilométeres távolságban jelentősen megnövelve a légnyomást leszálló mozgással újra a földfelszín felé közeledve folniele- gednek. fölmelegcdve relatív páratartalmuk csökken és így ebben a környezetben, ekkor szara/, időjárás uralkodik. (34. ábra) A napsugárzás évi mozgásának megfelelően tehát az északi félteke trópusi zónájában. az egyenlítő és a ráktérítő között március 21-től szeptember 21-ig tart az esős 103 3.2.2 A CSAPADÉKOT ELŐIDÉZŐ JELLEGZETES LÉGKÖRI \IOZ-f3j "TTÁSFÖLYA ma Tök "" ' —J
