Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
°) fsjsviz. ^pc rn\anef\^J b) ej Apa dós v(hb) > v{hb) b°r hb’hb Árhullám levonulása hozzáfolyás nélküli szakaszon I A kiválasztott folyószakasz vízháztartásának vizsgálatánál a rendszerbe belépő viz a fölső szelvény, a kilépő vízhozamok az alsó szelvény vízhozamaival teljes mértékben jellemezhetők. A kilépő és belépő viz különbségeként adódó készletváltozás a mederben tárolt vizmennyiség megváltozása. Az árhullámok hidrológiai vizsgálatában tehát három mennyiség, a két szelvény vízhozama és a me- dertározás szerepel. Abban az esetben, ha a három mennyiség között még egy másik összefüggést is találunk, akkor a fölső szelvény árhullámképének adataival az alsó szelvény adatai becsülhetők. Ehhez a becsléshez esetleg fölhasználhatók a mederben levonuló árhullám előrehaladását szabályozó, hidraulikai összefüggések, azaz a nem-permanens vizmozgás egyenletei. Ez a módszer csak igen részletes geodéziai fölvétel birtokában alkalmazható, mert a kérdéses mederszakaszt geometriailag pontosan leírható rész-szakaszokra kell bontani. A hidraulikai megoldásnak további elméleti akadálya az úgynevezett peremföltételek előzetes ismeretének szükségessége: ezeknél a hidraulikai módszereknél is megkövetelik a közvetlen megfigyeléseken alapuló hidrológiai módszerek előzetes alkalmazását. A második, keresett egyenlet nyilván azon alapszik, hogy a szakasz alsó szelvényén átfolyó vízhozamot a szakaszban tárolt viz szabályozza és ugyanez mondható a fölső szelvény vízhozamára is. A kapcsolatról a 29. ábrasorozat már nagyon sokat elárul. A 29/c ábra és a 29/f ábra vizuális összehasonlítása alapján azonnal megállapítható, hogy- az alsó szelvény kilépő vízhozamai és a mederszakaszon tározott vizmennyiség közötti kapcsolat nem egyértékü függvénykapcsolat: ugyanannál az áradó vízállásnál a mederszakaszban sokkal több viz tározódik, mint az apadó víznél, hiszen áradásnál az árhullám főtömege a szakaszon belül található, apadás idején viszont az árhullám már elhagyta a vizsgált szakaszt. A fölső, belépő szelvény vizsgálata ellenkező következtetésre vezet. Azonos áradó vízállásnál az árhullám főtömege még a szakaszt nem érte el, apadás idején viszont a szakaszon vonul éppen át. 61
