Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)

1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA

XI. táblázat

A méretezésre mértékadó előfordulási valószínűség (p) a műtárgy élettartama (T)

és a vállalt kockázat (ff) függvényében

ír = i - (i-p)T

Kockázat

3T, [%]

p (mértékadó előfordulási

valószínűség, [%[])

T=2

5

10

15

20

25

50

100

időtartam,

[év]

7524,87

14, 94

9, 09

6, 71

5, 56

2,81

1,38

50

29, 15

12, 91

6, 71

4,52

3,40

2,73

1, 40

0,69

40

22,52

9,71

4,98

3,34

2, 52

2, 02

1,02

0,51

30

16,33

6,90

3,51

2,36

1, 77

1,42

0, 71

0,36

25

13,40

5,59

2,83

1, 90

1,43

1, 14

0, 57

0,29

20

10,55

4,37

2,21

1,48

1, 11

0,89

0,45

0,22

15

7, 81

3,19

1,61

1, 10

0,81

0,65

0,33

0, 16

10

5,13

2,08

1,05

0, 70

0, 53

0,42

0,21

0,11

5

2, 53

1,02

0, 51

0,34

0,26

0,21

0, 10

0,05

2

1,01

0,40

0,20

0, 13

0, 10

0,08

0,40

0,02

1

0,50

0,20

0,10

0,07

0,05

0,04

0,20

0,01

Megjegyzése Csak akkor használandó közvetlenül, ha a műtárgy az árvíz hatására tönkremegy!

Nyilván a pusztulás szempontjából alapvető fontosságú gátkorona magassági méretének meghatározásánál csak nagyon kicsiny kockázatot vállalhatunk az egyszeri meghágással szemben is.

Az utófenék beruházási és javitási költségeivel végzett összehasonlító számitások alapján azonban a gát élettartama alatt, mondjuk 100 év alatt, akár 5-8-szori javitást is vállalhatunk pl. 20%-os kockázattal.

Egy adott p valőszinüségü esemény t időszakban való k = 1, 2, ...-szőri előfordulásának valószinüségét ismert modell alapján Poisson eloszlással Írhatjuk le. Példaként mellékeltük a Tisza szegedi szelvényében 1970-ben észlelt 100 éves visszatérési idejű árvíznek az elkövetkező 10, 20,

50, 100 évben 1, 2...4-szeri előfordulásának valószínűségi értékét. E számítást az indokolta, hogy az 1970. évi nagy tiszai árvíz során közvetlen tapasztalatunk volt, hogy milyen költséggel jár egy ilyen árvíznek a kivédése, ill. az árvíz utáni helyreállítás a v.édelmi vonal különböző létesítményeinél. E műszaki munkák gazdaságossági értékelésére készült a táblázat (XII. táblázat).

Megjegyezzük, hogy ebben a pontban vázolt gazdaságossági számitások alapján, tehát valószínűségelméleti eszközökkel dönti el az illetékes főhatóság az egyes müvek, műtárgyak méretezésénél figyelembe veendő mértékadó vízhozamok, vízállások előfordulási valószínűségeit, és ezeket az értékeket szabványokban, előírásokban rendelik el.

A legtöbb esetben a hidrológusnak tehát előirt, adott valószínűségi árvizhozamot (kisvizhozamot, vízállást stb.) kell becsülni. Csak egyedi nagy műtárgyak gazdaságos méreteinek vizsgálatánál (Kisköre stb.) ill. műtárgyak típusainak kialakításánál, ill. amint irtuk, szabványok, hatósági előírások szerkesztésénél foglalkoznak e pontban felsorolt valószínűségelméleti eszközök igénybevételével.

59