Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)

1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA

X. táblázat

Az árvizszámitás végeredményei II. (Karaslca - Szederkény, 1948-1978.) ALSÓDUNAVOLGYI VÍZÜGY! IGAZGATÓSÁG SZÁMÍTÓKÖZPONT «301 BA1A, BAJCSi'-ZS. U. 12 TELEFON. 11033 Ttl 'X: 2S1214

I I

I AlSODUHAVOLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG I

I BAJA I

I M & M I

KaRaSICA SZEDERKÉNY

G U m B E L paraméterek:

tLOSZLAS

As 0,2486 B= -3,3981

l-F(X)

FCx)

♦ 95%

+ 70%

X-70%-95%

VT

0,990

0,010****************-2,74****»***********

1.0

0,950

0.050-0.96********-l ,02****************

1.1

0.900

0.100

0.50

0.15

0,04****************

1,1

0.800

0.200

2.48

1.81

1,48

1.31

1.17

1,2

0.700

0,300

4.09

3.16

2,65

2.32

2.02

1.«

0.667

0.333

4.59

3.58

3,02

2.64

2.28

i,s

0,600

0,400

5.60

9.43

3.75

3.27

2,82

1,7

0.500

0.500

7.15

5.72

4,67

4,24

3.63

2.0

0,400

0.600

8.84

7.14

6,10

5.31

4.52

2,5

0.333

0.t>67

10.12

8.22

7,03

6,12

5.20

3,0

0,300

0,700

10.83

8.81

7,55

6.56

5,58

3.3

0.250

0,750

12.02

9.81

6,41

7.31

6.20

4,0

0,200

0.600

13.43

10.99

9,43

8,19

6.95

5,0

0,150

0.850

15.18

12.46

10,71

9,30

7,88

6.7

0,100

0,900

17.58

14.47

12,45

10,81

9,14

10.0

0,050

0.^50

21.57

17.81

15,35

13.31

11,25

20,0

0.0«Q

0,960

22.63

18.87

16,26

19.11

11.92

25,0

0,030

0.970

24.46

20.23

17,44

15.13

12,77

33.3

0,020

0.960

26.73

22.14

19,09

16.56

13,97

50,0

0,010

0.9VO

30.60

25.38

21,90

18.99

16,02

100.0

1.1.11 Az árvizi terhelés

Az árvédekezésnek azonban nem a tetőző vízállás, illetve az annak a meghatározására is alkalmas tetőző vízhozam az egyetlen mutatós zárna.

A nagy folyóink mentén épült több ezer kilométeres védvonalrendszert az elmúlt fél évszázad során jónéhány árvíz ostromolta. Sajnos a védvonal sok esetben gyengének bizonyult és nem egyszer árvízkatasztrófa, gátszakadás is bekövetkezett. A katasztrófát okozó jelenségek között a gátkorona meghágása viszonylag ritka volt; legtöbbször a gát vagy az altalaj tönkremenetele, a gáttest átázása illetve az altalaj "törése" okozta a gátszakadást.

A gátak és az altalaj ellenállóképességét, állékonyságát, a gátat terhelő, a gát illetve az altalaj átázását okozó vizek időtartama veszélyezteti. A gátak elázása szempontjából a nagyobb nyomású víznek nagyobb a hatása, mint annak, amely alig ér el a gát lábához. Ezért hidraulikai és talajmechanikai megfontolások alapján vezették be a töltésterhelés vagy árvizi terhelés fogalmát, amelyet a töltésláb feletti viznyomás és a hozzátartozó időtartam szorzataként definiáltak (26. ábra).

53