Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
2. A VÍZHASZNOSÍTÁS HIDROLÓGIÁJA. A VIZKÉSZLETSZÁMITÁS
2. A VÍZHASZNOSÍTÁS HIDROLÓGIÁJA; A VÍZKÉSZLETSZÁMÍTÁS A vízhasznosítás során a víznek- az anyagát,- a hordozott potenciális energiáját- és az általa biztosított életteret hasznosítják. A vízgazdálkodás klasszikus felosztását követve a víz anyagát- az öntözés,- az ipari és- település vízellátás hasznosítja. A potenciális energia hasznosítás leglényegesebb ágazata a vizerőhasznositás, a népgazdaság energiaviszonyain könnyít a viziközlekedés. Megjegyezzük, hogy a legtöbb folyami műtárgy, duzzasztómű, vízlépcső, gravitációs vízkivétel ugyancsak a viz potenciális energiájának a részleges hasznosítását biztosítja. A viz által biztosított életteret elsősorban a világ fehérjeellátásában döntő szerepet játszó vizi állatok tenyésztésével hasznosítják. A klasszikus vízgazdálkodási ágazat a- haltenyésztés, de ide soroljuk a- viziszárnyastenyésztést és a- nádtermelést is. Logikusan csatlakozik ebből a szempontból a fenti két ágazathoz a- vizparti üdülés, hiszen amig a haltenyésztés mutatószáma a viz mennyisége (bár a mélység csak bizonyos határok között biztosítja az optimális életteret), a viziszárnyastenyésztést és nádgazdaságot a viz felülete szabályozza, a vizparti üdülést a vízfelületek partvonalának a hossza érdekli. 2.1 A vízkészlet hasznosítása A viz anyagának a hasznosítása a vízkészlet fogalmának a meghatározását igényli. A vízkészletek fajtáinak elkülönítése, minőségi megfogalmazása, viszonylag egyértelmű: megkülönböztetünk ugyanis- vízkincset,- statikus és- dinamikus vízkészletet. A vízkincs fogalma és maga a szó is a bányászat ásványi kincs fogalmával azonos. Vízkincs az a felszín alatti vízmennyiség, amelyet műszaki beavatkozással, "vizbányászati" eszközökkel a felszínre hozunk és a népgazdaság rendelkezésére bocsátjuk. A kiemelt viz nem pótlódik, a kimerült víztartó fölött a talaj esetleg - a bányászatra emlékeztetve - minimális, csak fel- sőrendü szintezéssel kimutatható módon meg is süllyedhet. A vízkincs dimenziója nyilván (m3). A vízkincs valaha a viz földi körforgásából kikapcsolódott, környezetétől elszigetelődött. Az ilyen vizeket fosszilis víznek is nevezik. A vízkészlet - a statikus és a dinamikus egyaránt - a viz földi körforgásában résztvevő vizek része. 168
