Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
Az 50-100 km^-t meghaladó területeken - amelyeken a felszín alatti el-, vagy hozzászivárgás hatása gyakorlatilag többnyire elhanyagolható - a párolgás sokévi átlagát a csapadék és lefolyás különbségeként lehet számítani, illetve közelitő értékét a 74. ábráról közvetlenül' le lehet olvasni A havi közepes levegőhőmérséklet törzsértékeinek ismeretében a 75. ábra alapján viszonylag könnyen kiszámítható a havi átlagos párolgás is. (Minthogy a leolvasott havi arányszámok összege átlagában nem pontosan 100%, az eltérés arányos szétosztása miatt akkor is célszerű az év minden hónapjára elvégezni a számítást, ha csak néhány hónap adatára van szükség.) 74. ábra A területi párolgás sokévi átlagértékei Magyarország folyóinak vízgyűjtőterületén o <o Havi párolgás az évi összeg ‘/.-óban, P 75. ábra A területi párolgás éven belüli átlagos megoszlása Magyarország folyőinak vízgyűjtő területén Példa fnovemt er) At~-0,7C° / / l AP“-_1 mm ■ / « P-P-tmm •< -15 1 n i i*t 11111 rQ -10 -5 0 5 10 15 20 25 á havi párolgás eltérése a sokévi átlagtól, AP, mm x 76. ábra Segédlet a téli hónapokban elpárolgó vízmennyiség meghatározására Lényegesen több nehézséggel jár az egyes években és hónapokban elpárolgó vízmennyiség meghatározása. A téli hónapokra (november-február) a 76. ábra adja- meg a levegőhőmérséklet és a párolgás anomáliáinak (a sokévi átlagtól számított eltéréseinek) kapcsolatát. 155
