Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
A szerkesztés pontosságát az egyes ábrák ellenőrző negyedében feltüntetett adatok (pontok) mutatják. Ezek egyúttal az egyes paraméterek meghatározási pontosságát is tükrözik. A V és Q meghatározása a jelenség jellege miatt lényegesen pontosabb, mint at - időparaméteré, max a A csapadék és árhullám kezdete közötti időtartam (X) meghatározása pedig, a csapadékadatok észlelési körülményei miatt, csak becslést tesz lehetővé. A kidolgozott összefüggéseket, ezek megbízhatóságát a továbbiakban részletesen ismertetjük. b) A koaxiális szerkesztési módszer leírása A módszert a Becker-féle ötváltozós grafikus korreláción keresztül mutatjuk be. Itt a lefolyási hiányt (Z,mm) a Z = f(Mi2Q, D, tc> C) elvi függvénykapcsolat fejezi ki (65. ábra). A sik egy merőleges tengely kereszttel' (koaxiális rendszer) négy siknegyedre oszlik, ahol az első vagy "A" negyedben a megelőző csapadékindex (Mí2q, mm) és a dátum (D, hetek száma v. hónapszám), a második vagy "B" negyedben az esőidőtartam értékei (t , óra v. nap), és a harmadik vagy "C" negyedben a csapadékmennyiség (C, mm) van feltüntetve, s az abszcisszatengelyen a Z záporvisszatartás, vagy lefolyási hiány közvetlenül leolvasható. A negyedik "D" ellenőrző negyedben a Z szerkesztett értékek függvényében a tényleges (Z’) értékek szerepelnek. Ha pontos a szerkesztés, azaz Z = Z’, a pontok a 45°-os szögfelezőnek megfelelő vonalra esnek. Az Ismertetett módon az összetartozó csapadék-árhullám adatok alapján fokozatos közelítéssel megszerkeszthetők az összefüggések, azaz az egyes siknegyedek paramétereinek egyenes, ill. görbeseregei. Az eljárás menete a szerkesztés jellegének megfelelően a következő (66. ábra): határfeltételek, valamint a paraméterek tulajdonságának figyelembevételével önkényesen felvesszük a ”B" és "C" negyedek görbeseregeit, majd megszerkesztjük az "A" negyed görbéit. Ezután elhagyjuk a "B" negyedet, és itt a görbéket "A", ill. "C" negyedek segítségével szerkesztjük meg. Végül "C" negyed törlésével, "A" és "B" görbeseregeinek figyelembevételével a "C” negyed görbéit is megszerkesztjük. Közben az összefüggés javulását a "D" ellenőrző negyedben követjük. Ezután az eljárást kezdjük élőiről, és a közelítést addig folytatjuk, mig a "D" negyedben már nem észlelhető az összefüggés további javulása. így a többszöri közelítés után a különböző adatszámu mérceszelvényekre megszerkeszthetők a legjobban illeszkedő összefüggések, melyek megbízhatósága a "D" negyed figyelembevételével jellemezhető." A leirt módszer szerint készült segédletek közül egy sorozatot a 67-70. ábrák mutatnak. 1.2.4 Az erózió elleni védekezés hidrológiai, morfológiai alapjai A vízgyűjtő terület felszínét, talaját pusztító erózió mértékét- a terep lejtése- a felszíni lefolyás és- a talaj minősége, fedettsége szabályozza. A talaj ellenállását, fedettségét az emberi tevékenység, agrotechnika döntően alakítja, ezért ezeket nem tekintjük természeti adottságnak. A lejtésviszonyokat viszont célszerű áttekinthetően rögzíteni. A lejtőszögek a térkép szintvonalainak távolsága és a méretarány alapján egyértelműen meghatározhatók. A lejtőszögeket - erózió elleni védekezés műszaki elvei sz.'int - tartományokra bontják. Ezek a tartományok - a "lejtőkategőriák" - a térképen kijelölhetők. E kijelölés a megfelelő lejtőkategógia "hárfa" alapján, gépies szerkesztéssel történik. A szerkesztés eredménye a lej tőka tegőria térkép (71., 72. ábra). A lejtőkategória térkép szerkesztése egyrészt munkaigényes, másrészt a térkép maga nehezen áttekinthető, hiszen a meredek lejtőket a lapos dombtetők és lapos völgyfenekek is két oldalról is határolják. Bizonyos szempontból áttekinthetőbb az úgynevezett relief energia térkép. A geográfusok által bevezetett eljárás során a térképet előbb 1 km x I km-es hálóval kell lefedni, majd minden egyes igy kijelölt négyzetkilométeren belül a maximális szintkülönbséget kell meghatározni. Ez a mértékszám a reliefenergia, amely alapján a területegységek színnel, vonalkázással elkülöníthetők (73. ábra). Az erózió szempontjából a felszíni lefolyás is döntő elem. Ezért szokás a lejtőkategőriákat, vagy a reliefenergia értékeit a fajlagos lefolyással súlyozni. Az igy szerkesztett ábrát eróziós kitettség! térképnek nevezhetjük. 148