Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)

1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA

s

3. Ezután az NQ = f(L) vonal értékeinek a számítása és felrakása következik. Ha van 3/o

megfelelő hosszúságú észlelési adatsor, akkor az évi maximumokra vonatkozó eloszlásfüggvényből vett NQ „,-os értéket elosztjuk a mérce-szelvény vízgyűjtőjének négyzetgyökével. így megbízható

B értékhez jutunk, amelyet összevetünk a Csermák féle térkép alapján számítottal. Jelentős eltérés esetén megkíséreljük az eltérés okát kideríteni és ennek megfelelően javítjuk az értékeket. Ezután az

NQ3% = f(L) = B(L) -/F(L) ^ (103)

vonal meghúzása következik a Csermák féle térkép és a vízgyűjtő hossz-szelvény alapján. A megfelelő értékeket most is a mellékvizfolyások torkolata alatt és fölött számítjuk. Most is a lépcsős ábrát kapunk eredményül, de a lépcsők nagysága feltétlenül kisebb, mint a mellékvizfolyások árviz- hozama. Ennek hidrológiai oka az, hogy az árhullámcsucsok feltételezésünk szerint nem pontosan ugyanabban az időben érnek a kérdéses szelvénybe. A matematikai ok pedig nyilvánvaló: a vízgyűjtőterületek összegéből vont négyzetgyök mindig kisebb, mint a területek négyzetgyökének összege. Ezzel szemben a mellékfolyó torkolata alatt a vízfolyás mértékadó árvizhozamok nagyobbnak kellene legyen, mint akár külön a fővizfolyásé, akár külön a melLékvizfolyásé. A torkolata feletti szelvényt 1, a tokolat alatti szelvényt 2 index-szel jelöljük, a mellékvizfolyás megfelelő vízhozamát mf-jellel indexeljük és a hossz-szelvényben a torkolatnál jelentkező lépcsőtAQ-val jelöljük, akkor bármely meghaladási valószínűségű árvizhozam hossz-szelvény éré a következő relációknak teljesülniük kell:

> Q(1) p

(104)

<- Q(1) = AQ P p

(105)

A Q H

p

< Q(mf) p

(106)

B a

O'

A

(

107)

A fenti relációkkal ellenőrizzük a Csermák térkép (és esetleg az észlelési adatok statisztikai feldolgozásából "visszaszámított'') B érték és az F(L) vízgyűjtők alapján számított lépcsős vonal értékeit. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy a kérdéses szelvény 3%-os meghaladási valószínűségű ár- vizhozamnak becslésénél csakis a szelvény vízgyűjtőjének egészére érvényes "átlagos" B értékkel szabad számolni. Otromba, de sajnos szerkesztési gyakorlatoknál sűrűn előforduló hiba, hogy a kérdéses szelvényen átmenő, illetve a szelvényre interpolált értékkel számolnak.

Az NQ = f(L) (108)

^/O

vonal megrajzolása után a p = 1, p = 10 és p = 50%-os meghaladási valószínűségű vízhozamok vonalát rajzoljuk meg. Ehhez az 50. ábra szorzóival kell a megfelelő NQ „-os ábra ordinátáit szo3%

rozni.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a forrásvidéknél, ahol F <30 km2, már nem a Csermák térképet használjuk, hanem a VIZITERV-Kollár féle segédletet. Arra is utalunk, hogy F > 1500 km2-nél az 50. ábra másik vonaláról kell az r(p) szorzókat leolvasni. Megjegyezzük azonban, hogy általánosságban az ilyen nagyobb vízgyűjtőknél már vizhozamnyilvántartő állomások statisztikai feldolgozásra alkalmas adathalmaza is rendelkezésre áll. Amellett, hogy a kérdéses vizhozamnyilván- tartási szelvényben ezeket a "tényszámokat" rakjuk fel, célszerű az r(P) szorzókat is ezekből visszaszámolni, hiszen ez a

r(p) = MOP% (109)

V3%

érték a valószínűségi eloszlás p és 3%-os kvantilisének hányadosaként könnyen számítható. Az állomás kisebb-nagyobb környezetében (ott, ahol a természetföldrajzi viszonyok az állomáshoz tartozó területével még megegyeznek) ezt az arányt kell haszna'lni.

142