Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
Kategória szám a meder anyaga n 1 n k XIV. Viszonylag rossz állapotban levő földcsatornák, pl. helyenként vízinövény, terméskő vagy kavics a fenéken (jelentős fübenövés, helyi rézsű beomlása stb ) 0,030 33,3 1,90 XV. Igen rossz állapotban levő csatornák (szabálytalan szelvény, kövekkel és vízinövénnyel észrevehetően eltömítve, stb.) Viszonylag kedvező állapotban levő folyók azonban kisebb menynyiségü kővel és vízinövénnyel 0,035 28,6 1,60 XVI. Kivételesen rossz állapotban levő csatornák (jelentős kimosások és be- omlások, nádbenövés, siirU gyökérzet, nagy kövek a mederben stb.) Folyók az áramlási feltételek további romlása mellett (az előző ponthoz viszonyítva), kövek és vízinövények mennyiségének növekedése, kanyargó meder, kisebb mennyiségű beomlással és kimosással stb. 0,040 25,0 1,40 b) A mért adatok földolgozása Az egységárhullámkép szerkesztése Feladatunk a megmért adatok - elméletileg akár egyetlen árhullám adatai - alapján a lefolyás vízgyűjtőterületre érvényes összefüggéseinek a meghatározása. A szinkron irómüszerek és a csapadék-mérőhálózat eredményei alapján megállapítható, hogy az esőzés egyidőben indult-e mindenütt és viszonylag egyenletesen hullott-e a területre. A számítások elsősorban térben és időben homogén esőzésekből eredő árhullámok elemzése alapján adnak megbízható eredményt. Ilyen esetben a kiválasztott vizmérceszelvény területre hullott csapadék intenzitását valamilyen t időegység szerint, a három irómüszer szalagjáról leolvasott értékek átlagával számítjuk. Egyetlen csapadékiró működtetése esetén csak a területi eloszlás egyenletességéről kaphatunk képet a csapa- dékmérő-hálőzat alapján rajzolt térképről (54. ábra). Három szinkron csapadékiró följegyzései alapján a csapadékfront sebességvektora is számítható! Lassú mozgású, bőséges csapadékkal járó hideg front átvonulásánál az elmezést a csap ad ék mozgás nehezíti, bár számítógéppel ezek a föladatok is megoldhatók. Egyenletes esőnél éppúgy, mint mozgó esőfrontnál az árhullám az esőzés-kezdete után indul el. Egyenletes esőnél a késleltetés oka a beszivárgás. A beszivárgás bonyolult folyamata a vízgyűjtőterület egészén aligha követhető: talajtípusonként, lejtőnként pontról pontra változik. Mindössze annyit tudunk, hogy a talaj az esőzés kezdetén még igen nagy intenzitású esőzést is elnyel, viszont vizkapacitásig átnedvesedve végül csak a k áteresztő- képességi együtthatójának megfelelő csapadékot engedi át, azaz a beszivárgás állandósul. A beszivárgás exponenciális, de véges érték felé tartó jellege indokolja Ven-Te-Chow egyszerűsítését. Szerinte az árhullám kezdőpontjának megjelenéséig a csapadék minden csöppje beszivárgott. A csapadéknak ez a része az úgynevezett előkészítő eső. Amint megjelent az árhullám, ettől az időponttól kezdve a beszivárgás már állandó. A beszivárgásnak ezt az állandósult értékét nem ismerjük. Tudjuk azonban azt, hogy mennyi viz vonult le felszíni lefolyásból a vízfolyáson: ugyanennyi viz folyt le a felszínen a csapadékból. 116
