Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
összefüggéseket. A vízfolyás vízjárásnak a jellemzésére tehát föl lehet használni a vízgyűjtő-karakterisztika (vízgyűjtő-jelleggörbe) modellt, de a számszerű jellemzéshez a helyszínen észlelt adatokat kell használni! Az általános hidrológiából tudjuk, hogy az úgynevezett pillanatnyi egység-árhullámkép a vízgyűjtő- jelleggörbe deriváltja, a A t időegységhez tartozó egységárhullámkép pedig az ugyanezen At időegységhez tartozó differenciahányadosa (52. ábra). A vízgyűjtő-jelleggörbe legfontosabb paramétere az úgynevezett racionális módszer alapszáma, a görbe maximum-pontjához tartozó időordináta, az úgynevezett összegyülekezési idő. Mindkét alapvető függvény, illetve érték a vízgyűjtő közvetlen megfigyelésével egyértelműen számítható. A VÍZGYŰJTŐ tckul e t 1leofhovolubbi 'pont 3d , U(t) „„ 3(t)-S(tiAt) Megjegyzés Kn-----------***■ -1 A t-oAf si--o At az ugynevezefc pillanatnyi egysegarfxu/fom.Kép Az egységárhullámkép és a vízgyűjtő jelleggörbe összefüggése a) A vizgyüjtőföltárás terepmunkái A vizgyüjtőföltárás lényegében a vízfolyás és a csatlakozó vízgyűjtőterületek vizháztartási adatainak - a vízrajzi hálózat szokványos megfigyeléseinél részletesebb - mérése. Mérni kell a vízfolyás minden műszaki, vízgazdálkodási szempontból fontos szelvényében a vízhozamokat, elsősorban árvíz idején, esetleg árvíz után részletes árviznyomméréssel és értékeléssel lehet becsülni a tetőzéseket. A legjellemzőbb szelvényekben vizállásirőkat kell fölszerelni és sűrű vizhozammérésekkel ezekről a szelvényekről vizhozamgörbét, vagy görbéket kell szerkeszteni. A területen lévő csapadékmérő hálózatot - ugyancsak ideiglenes jelleggel - sűríteni kell, hogy a föltárás ideje alatt hulló minden egyes zápornak a domborzattól szélirányoktól is módosított képét pontosan követhessük, megrajzolhassuk. A területen legalább három, a terület súlypontjától különböző irányban elhelyezett csa- padékirőt kell telepíteni. A vizsgálat időtartama alatt rendszeres talajnedvességmérést kell végezni a terület jellemző lejtésű, fedettségü és talajú pontjaiban. A vizsgálatot tökéletesíthetjük mesterségesen esőztetett parcellákon végzett mérésekkel is. 112
