Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)
1. A PASSZÍV VÍZGAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIÁJA
A továbbiakban tehát, a tervezés menetét követve, előbb az adathiány-pótlásnak az egyszerűbb eszközeivel, a hidrológiai analógiával történő árvizszámitással, majd a vizgyUjtőföltárással történő árvizvizsgálatokkal foglalkozunk. Adathiánypótlás a hidrológiai analógia, a hidrológiai hasonlóság elvei alapján a) Hidrológiai adatpótlás közvetlen kapcsolat felhasználásával Az adatpőtlásnak a legegyszerűbb eszköze a közvetlen kapcsolat felhasználása. Ehhez az szükséges, hogy a természetföldrajzi, hidrológiai szempontból hasonló vizjárási területegységen belül legyen egy olyan vízfolyás, amelyről megfelelő, statisztikai feldolgozásra már alkalmas hosszúságú adatsor birtokunkban van, a másik, általunk vizsgált vízfolyás kérdéses szelvényéről pedig legalább 2-3 éves adatsorunk már van. Ebben az esetben a 2-3 éves párhuzamos észlelési adatsor - elsősorban vizhozamok - között az ismert kapcsolatvizsgálati módszerrel, korreláciőszámitással keressük meg az összefüggést leiró matematikai formulát, vagy esetleg görbét, görbesereget. A kapcsolat alapján a rövid adatsoru vizsgált vízfolyás észlelési adathiányát a bázisul használt alapá'lomás adataiból, annak észlelési időtartamának megfelelő időszakra, meg tudjuk hosszabbítani. A tapasztalatok szerint napi adatok pótlására legföljebb az azonos vízfolyás két szelvénye közötti vizhozamok kapcsolatának felhasználására goldolhatunk. Szomszédos vízfolyások esetében az évi és legföljebb a havi középviz- hozamok idősorának a meghosszabbítására kerülhet ilyen utón sor (XXIII. táblázat, 48. ábra), a kisebb időegységek vízhozamai, árvizhozamai között a kapcsolat már igen gyem i. V. Nagy Imre például két állomás vizhozamidősorát akkor tekinti hasonlónak, ha- a 0 lépéses keresztkorrelációs tényező r(0) äs 0,8- az eloszlásfüggvények azonos tipusuak,- az együttjárás igazolható- a folyamatos összeggörbék is összehasonlithatók. Az adatsorok meghosszabbítására pedig a két állomás középértékei és szórásai közötti arányra viszonylag szigorú korlátokat ad; ez az arány + 20%-kal nagyobb mértékben nem térhet el egymástól. Az adathiánynak a többváltozós kapcsolatszámitással történő pótlásánál célszerű a hidrometeoro- lógiai adatok vizsgálatba való bevonása is, amelyhez a többváltozós regressziőszámitást alkalmazzuk. h 48. ábra Kétváltozós korreláciőszámitás két kapcsolati egyenese (Kapos, Kurd és Karasica, Szederkény; évi KÖQ) 104
