Zsuffa István: Műszaki hidrológia (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996)

BEVEZETÉS

A vízgazdálkodás ágazatai és ezek műszaki hidrológiai alapfeladatai

A vízgazdálkodásnak feladatai szerint történő ágazatokra bontását a Lampl Hugó által szerkesztett séma alapul vételével a II. táblázaton mutatjuk be. A vízgazdálkodás passzív és aktív ágazatokra bontása mellett ma már komplex vízgazdálkodási ágazatokról is beszélnek. Ide sorolják azokat a vízgazdálkodási területeket, amelyek egyidőben érintenek vizkárelháritási és vízhasznosítási föladatokat is. Ezen ágazatok közül legjellegzetesebb a tározós vízgazdálkodás.

II. táblázat

A vízgazdálkodás szerkezete (Lampl Hugó nyomán)

vízgazdálkodás fejlesztése Ágazatok szerint

Passzív vízgazdálkodás Aktív vízgazdálkodás (Vízkárelhárítás) (Vízhasznosítás)

^Hidrológiai

jfeladat:

✓

Arvizszám itás

Vizkészletszámitás

1. Arvédekezés

1.

Mezőgazdasági viz2. Dombvidéki vizellátás, öntözés

rendezés

2.

Ipari vízellátás

3. Síkvidéki viz3.

Ivóvízellátás

rendezés

4. Lakott területek

4.

Vizerőhasznositás

csatornázása

5.

Folyószabályozás

Viziközlekedés és szállítás

6. Halastőgazdálkodás

7. Üdülőhasznositás

8. Környezeti hasznosítás

Komplex vízgazdálkodás (Tározás)

Tározóméretezés

Vizfölhasználás

1. Vizpőtlás

2. Arvizcsökkentés

3. Komplex hasznosítás

Ener- 4. Mennyiségi és minőségi gia- vizkészletgazdálkodás

^aSZ 5. Többfeladatu vizgazdál, kodási rendszerek

tas

Biológiai potenciál hasznosítás

1

I-J

A passzív vízgazdálkodás, a víz kártételei elleni védekezés, vagy röviden a vízkárelhárítás elsősorban a csapadék, vagy jégdugók miatt keletkező árvizek kártételeinek csökkentésével, kizárásával foglalkozik. Ide soroljuk még a vizek minőségét veszélyeztető és így károkat okozó szennyvízelhelyezést és a vízfolyások partjait veszélyeztető medereróziő elleni védekezést biztosító folyószabályozást is.

Az aktiv vízgazdálkodás a víznek mint nyersanyagnak, mint szállítóeszköznek és mind energia- hordozónak a hasznosításával foglalkozik. A folyószabályozásnak tehát van aktiv vízgazdálkodási oldala is.

A fölsorolt három ágazatcsoport műszaki hidrológiai alapfeladatait tehát röviden úgy foglalhatók össze, hogy- a passzív vízgazdálkodás részére a mértékadó árvízi jellemzőket kell szolgáltatni, azaz "árvizszámitást" kell végezni,- Az aktiv vízgazdálkodás részére meg kell határozni a hasznosítható vízkészleteket, azaz a vízkészlet számítást kell végezni,- a komplex vízgazdálkodás lényege pedig a "tározóméretezés''■

Jegyzetünket e három feladatcsoport szerint osztottuk részekre.

Az árvizszámitás során azonban nem kizárólag a tetőző vízállásokkal és vízhozamokkal kell foglalkoznunk, hanem a töltéseket terhelő árhullámok időtartamával, az elöntéseket okozó árhullámok alakulásával, levonulásuk törvényeivel is. A vizkészletszámitás témakörével együtt, hasonló eszközökkel tárgyaljuk a vizerőkészlet-számítást. A tározóméretezés tárgyalását természetesen nem a komplex tározó bonyolult problémáinak a tárgyalásával kezdjük, hanem előbb a kizárólag árvizcsök- kentő - tehát passzív vízgazdálkodási célt szolgáló - tározók méretezését tárgyaljuk, majd ezt követően az aktiv vízgazdálkodás tározőmedencéinek, a vízhasznosítási tározóknak a méretezéséről

9