Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
A hidrológiai számítási módszerei - Bevezetés
A hidrológia számítási módszerei Bevezetés A mtlszaki hidrológiának egyik legfontosabb feladata a vízgazdálkodás tervezési, Üzemelési kérdéseinek a megoldásához a mértékadó hidrológiai mennyiségeknek - a szilárdságtani tervezésből vett szóhasználattal, a terhelésnek - a szolgáltatása, A bonyolult hidrológiai körfolyamatok legfontosabb szakaszai azonban nem olyan áttekinthetőek, hogy a keresett mennyiségeket néhány megadott érték (határ- illetve kerületi feltétel) alapján egyértelműen kiszámíthatnánk. Bár a viz földi körforgását szinte kizárólag fizikai összefüggések szabályozzák, a ható okok száma és jellege miatt a fizikai rendszereknél általában sikerrel alkalmazható analitikus szemlélettel feladatainkat megoldani nem tudjuk. Jegyzetünk első részében, a vizháztartási viszonyok tárgyalása során, a jelenségek elemzése, a mérési módszerek ismertetése után az összefüggésekre való utalással zártuk aZ egyes fejezeteket. A legtöbb tényezőnél (beszivárgás, párolgás stb.) a nehézségek már a jelenségek megfigyelésénél, mérésénél mutatkoztak. A jelenségek közötti összefüggések vizsgálatánál számos alapvető folyamat, a befolyásoló tényezők sokasága miatt, legföljebb gondolati síkon volt követhető (páratömegek mozgása és kicsapódása, a vízgyűjtő területén az "összegyülekezés" stb.). A folyamatok kialakulása során pedig még több olyan tényező is módosítja a jelenségeket, amelyeknek hatását előre nem ismerjük (mederváltozások, stb.), vagy amelyek mennyiségileg nehezen jellemezhetők (mederérdesség, jégjelenségek stb.). A mértékadó hidrológiai mennyiségek meghatározásánál nem követhetjük az egyéb műszaki tudományok múlt században kialakult módszerét: a statikában például mindmáig az egyes épületszerkezetek belső feszültségeit és az alapra átadandó reakció erőket egyértelműen, szabványok adta értékekből kiindulva, a matematikai analízis eszközeivel számították. A hidrológiai mutatókat, mértékadó értékeket, csak közvetlen megfigyelések, mérések eredményeiből becsülhetjük. A vízháztartás bonyolult, összetett jellege miatt egyetlen mérés, vagy észlelés önmagában alig nyújt felvilágosítást (korszerű kifejezéssel "információt") az eredményes munkához. A mértékadó mennyiségi adatokat, terheléseket (például valamely folyó árvédelmi gátjának megépítéséhez a "mértékadó árvizszintet" vagy kisvízfolyásból történő öntözés esetén a vízfolyás "mértékadó kisvízi hozamát") elsősorban a kérdéses hidrológiai alap- jelenségre (vízállásra ill. vízhozamra) vonatkozó számos mérés, észlelés együttes vizsgálatával, a nagytömegű adathalmaz statisztikai feldolgozásával határozhatjuk meg.- 7 -
