Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

1. Hidrológiai statisztika

A nemzetközi hidrológiai irodalomban is a legtöbb nyelvben a "gyakoriság" szóhasználat az általános. A tartósság szóra pedig más hidrológiai fogalom elnevezésénél is szükség van.

142. A gyakorisági és összegezett gyakorisági értékek számítása

A korlátozott pontosságú észlelés miatti tömörítés, azaz a cm pontosságú adathalmaz, még mindig igen nagy feldolgozási munkát, nagy tömegű adatok áttekintését követeli meg. A feldolgozásnál célszerű, ha további tömörítést alkalmazunk. A tömörítéshez az észlelési adatok tartományát, azaz a vizjáté- kot, egyenlő,_egymássalJiatéros, de közös részt nem tartalmazó részre osztjuk. A felosztásnál el kell dönteni, hogy “a részeket elválasztó pont melyik részhez tartozik.

Matematikai nyelven a feldolgozandó értékek halmazát közös pont nélküli diszjunkt intervallumok sorozatára bontjuk, és eldöntjük, hogy az intervallumok jobbról vagy balról zártak.

A gyakorlatban a yizjátékot kerek 10, 20 esetleg 50 cm-es osztályközökre szokás bontani. A cm pontosságú észlelések miatt az osztályközök határa és az elválasztó cm érték osztálybasorolása egyértelmű. Az osztályközöket ugyanis igy adjuk meg: 680-689; 690-699; ez félreérthetetlen, mert 689, 5 ernes vízállást nem észlelnek. (Ahol a mérési pontosság nem korlátozott, ott a pontos egyértelmű osztálybasorolás matematikai jelölése: ... 680 - H <T 690; 690 ^ H < 700; ... stb.)

A gyakorisági számítást most az általunk választott osztályközökre végezzük el. Az észlelési-adathalmazt végignézzük és ceruzával egy-egy vonalat huzunk minden észlelési adatnál a számítási táblázat megfelelő osztályközzel jelölt rovatába. Az adathalmaz átnézése után össze számláljuk az egyes osztályközökbe húzott ceruzavonalakat és ceruzával beírjuk a rovatba ezt a számot. A számokat összegezve^ a feldolgozott észlelési adatok számát kell eredményűt kapni. (Ha ez az ellenőrzés eredménnyel jár, a ceruzaszámokat átírhatjuk tintával.) (XIII. táblázat.)

V- 52 /