Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
1. Hidrológiai statisztika
, Nq = , Köq = (26) Kq = KQ F. 103 NQ F. 103 KöQ F 103 3 2 (10 -mai azért osztunk, hogy 1/s km dimenzióban kapjuk a fajlagos értéket 3 2 a m /s-ben kifejezett vizhozamértékekből és a [km ]-ben behelyettesített vízgyűjtőterületből.) A táblázatban "Lef. "-fel jelölt rovatban a havi lefolyt értékek találhatók. Ezt az értéket - a vízmérleg vizsgálatok megkönnyítésére a csapadékhoz hasonlóan a vízgyűjtő területet egyenletesen borító vizréteg magasságával adjuk meg. Számításánál a már kiszámított Q ,l>6 m3] havi lefolyt vizmeny- nyiség adatából indulunk ki Cm] dimenzióban. Q [ 106 m3] lef CmJ = -2-----------— = lef [m] F [km mm -ben Qn lef [mm ] = ---------r- (27) F. 10 Tehát a "lef” számításánál a Q vízmennyiséget éppúgy a vízgyűjtő ezerszeren 2 sével osztjuk, mint a fajlagos q 1/s km értékek számításánál. 14. A vízállás és vízhozamértékek gyakorisága A legnagyobb és legkisebb érték, a középérték még nagyon kevés információt nyújt. Az összes adat együttes vizsgálata azonban, mint már irtuk, nyers állapotban elképzelhetetlen. A vizsgálathoz valamilyen módon az adat- halmazt rendezni és tömöríteni kell. Az első tömörítés már az észlelés során megtörténik. A centiméter pontosságú észlelés ugyanis már egy-egy csoportba tömöríti mindazokat a vizhozamértékeket, amelyek két szomszédos kerek centiméter között voltak. Ha ugyanis a mérési pontosság korlátozottságától eltekintünk, akkor minden észlelés külön-külön érték lenne: a természetben nincs két teljesen azonos jelenség, nincs két azonos vízállás sem, ha a leolvasások meghatározott időben történnek.- 50 -
