Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
1. Hidrológiai statisztika
csánál nem képződhet. Ezért a ma nyilvántartott budapesti legnagyobb vizállás 876 cm, amely a szabályozás után levonult 1876-os jeges árviz tetőzése volt. A jégtakaró és különösen a jégtorlaszok mind a kisvizeket, mind az árvizeket igen nagy mértékben módosítják. Ezért a legnagyobb és legkisebb vizállás kiválasztásánál különválasztják a jeges és jégmentes időszakok értékeit és külön jégmentes és jeges legkisebb és legnagyobb értékeket tartanak nyilván. A jeges értékek jelét, az LNV, LNQ ill. LKV, LKQ betűkkel bekeretezik: LNV stb. Ä bekeretezetlen LNV stb. betűk mindig a jégmentes időszakokban észlelt szélsőértékek. Az LNV és az LKV közötti vizjátékot felosztják 100 részre és igy a vízállásokhoz egy %-os érték, a hidrográd is hozzákapcsolható. Például * Mohácson a LKV 82 cm, az LNV 926 cm volt, az 1959. XI. 10-i H = 196 cm-es vízálláshoz a H -LKV LNV-LKV 100 = k % (17) képletből k = 13. 5 % tartozik. Ezt az értéket elsősorban a hajózás számára kiadott 13“ 45’ -es rádiőközvetités az észlelt vizállás mellett szintén közli. E %-os értéknek az a célja, hogy nagyjából tájékoztassa a hajósokat a vizállás jellegéről: 30 %-nál kisebb hidrográdok esetén kis vízzel, 70 %-nál nagyobb hidrográdnál nagyvizzel kell számolniok. Maguk a nyert vizállás adatok a vízmérce "0" pontja tengerszint feletti magasságának (és a meder alakjának) ismerete nélkül a hajós számára semmit sem mond. A hidrográd értékek azonban csak durva tájékoztatásra jók: sokszor megfigyelhető ugyanis, hogy három vízmérce állomás közül kettőnél, egy bizonyos vizjárási helyzetben azonos, de a harmadikon eltérő hidrográd értéket kapunk a (17) képletből. A képlet alapján számított hidrográdok még permanens vízjárás (pl. kisvizek) idején sem azonosak a szomszédos állomásokon összetartozó vizeknél észlelt vízállásoknál.. Ennek oka a természetes vízfolyások ellentétes, hol szétterülő, hol összeszűkülő mederszelvényei. Az ellentmondás kiküszöbölésére minden szelvényre külön-külön tapasztalati utón meghatározott k = f(H) (18) kapcsolat szolgál a hidrográd megadására. A hidrográd értéket éppen ezért csak durva tájékozódásra a hajósok használják, a műszaki hidrológia a vízállások cm értékével dolgozik (és beszerzi a vízmérce "0" pontjára és a mederre vonatkozó geodéziai adatokat).- 40 /