Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

1. Hidrológiai statisztika

vízállások magasságában van. Nyilvánvaló, hogy a hullámtérre kilépő vizek hidraulikai jellemzői eltérnek a középvizi mederben maradó kisebb vizhozamokra jellemző értékektől.

A számításokat, a "simítás"-i táblázat segítségével végezzük el. A táblázat 1. oszlopába a kerek (általában dm) vízállásokat, a 2. oszlopban a vizr hozamgörbéről leolvasott "nyers" vizhozamokat, a 3. oszlopban a AQ "elsőrendű differenciákat", a 4. oszlopban a AAQ másodrendű differenciákat" találjuk. Az 5. 6. és 7-es oszlopban sorra a AAQ AQ és Q "javított értékek" láthatókA további rovatoszlop hármasok és esetleg szükséges ismételt javításokat szolgálják. (2. ábra, VIII. táblázat).

A Sajó vízhozama Felsözsolcánál 2. ábra

A simított vizhozamgörbe és az eredeti leolvasások (Sajó, Felsőzsolca)

A javított és elfogadott Q vizhozamértéket az "írott-görbé"- nek nevezett vizhozamtáblázat első oszlopába a "0" cm-nek megfelelő oszlopba írjuk, a megfelelő kerek vizállásértékekhez. A cm - pontosságú vízállásoknak megfelelő, a táblázat többi oszlopába kerülő vízhozamokat interpolálással határozzuk meg. Általában lineáris interpolálást nem alkalmazunk, ennél ugyanis a 9-cél és 0-val végződő vízállásoknak, valamint a 0-val és 1-gyel végződő vízállásoknak megfelelő vízhozamok közötti különbségekben, egymáshoz viszonyítva "ugrás" lesz a görbe rajza tehát töréseket mutatna. Ezért az egyes cm értékeknek megfelelő vizhozamértékeket fokozatosan mindig nagyobb arányban növeljük úgy, hogy a deciméter értékeknél (a "0" cm-nek megfelelő oszlopban) a már beirt vizhozamértékek rögzítettek maradjanak. (IX. táblázat).

A beérkezett napi vizállásleolvasások és az Írott görbe alapján a napi vizhozamértékek számíthatók.- 33 -