Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
1. Hidrológiai statisztika
72. A vízhozamstatisztika. Az írott vízhozamgörbe A napi vízhozamokat a vizállásészlelések és a vizhozammérések alapján szerkesztett vizhozamgörbéből határozzuk meg. A vízhozamokat azonban nem közvetlen a vizhozamgörbéből olvassuk le. A leolvasások bizonytalansága miatt ugyanis elkerülhetetlen lenne, hogy ugyanannál az észlelt vízállásnál esetenként néhány £/s-mal kisebb, vagy nagyobb vízhozamot olvassunk le. (A megrajzolt vizhozamgörbének ugyanis van vonalvastagsága, a koordinátatengelyeken az egész osztások között becsülni is kell stb.). Ezért a vízhozam- értékek meghatározására un. Írott görbét szerkesztünk. Az "Írott görbe" a függvénytáblázatokhoz (logaritmus könyvhöz) hasonló táblázat, amelynek első függőleges sorában a kerek számú vizállásértékek vannak feltüntetve 10 cm-ként, a vízszintes első sorba pedig a cm értékek vannak beírva. A táblázat mezőjébe a minden egyes cm értéknek megfeld ő vizhozamérték kerül. Az ilyen táblázat közvetlenül, interpolálás nélkül használható (VI. táblázat). Természetesen interpolálással használható táblázat is szerkeszthető. Ennél az első függőleges oszlopba a m-ek, az első vízszintes sorba a deci- méterek kerülnek. A cm pontosságú vizállásészleléseknek megfelelő vízhozamokat a táblázatból, lineáris interpolálással kell meghatározni (VII. táblázat). Az "írott görbe" használata tehát a leolvasási hibák, illetve "véletlen jellegü'r eltérések kiküszöbölését biztosítja. A táblázat összeállításánál azonban ezen túl a többnyire nem körzővel és vonalzóval szerkesztett, hanem "szemmértékkel" behúzott vizhozamgörbe esetleges bizonytalanságait is felfedezhetjük, és a táblázat szerkesztésénél a leolvasott vizhozamértékeket többé-kevésbé ellentmondás mentessé tehetjük. A táblázat elkészítésénél felhasználjuk azt a megállapítást, hogy a vízhozam és a vízállás közötti kapcsolat egyszerű hatványfüggvénnyel jól közelíthető. Számos valóságos vizhozamgörbe vizsgálata és néhány elméleti meggondolás (és egyszerűsítés) azt mutatja, hogy a vízállás és a vízhozam közötti kapcsolat közel négyzetes jellegű, ha a vízmérce "0" pontja a fenékhez közel van, vagyis a vízállás és az átlagos vízmélység közel megegyezik. A vázolt feltevést a természetes medrek parabolikus szelvényalakja, és a permanens, egyenletes vizmozgás középsebességére vonatkozó Chézy képlet alátámasztja: A Q = v . F (1) képletben a v középsebesség a (2) n- 27 -
