Zsuffa István: Hidrológia II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

1. Hidrológiai statisztika

időszakban, vagy annak egy részében - tehát a múlt egy időszakában - észlelt értékek jellemzése. Ezzel a kérdéssel foglalkozik az I. Hidrológiai statisztika jegyzetrész 1. fejezete.

A vizgazdálkodási létesítményekre mértékadó hidrológiai adatoknak az észlelési adatok alapján való meghatározása csak matematikai statisztikai eszközökkel történhet. Ennek módszereit tárgyalja a 2. fejezet. A mllszaki hidrológia egyes feladatait a III. félév során, jegyzetünk III. kötetében főleg erre alapozva ismertetjük.

1. A hidrológiai adatok statisztikai vizsgálata

A vízépítés és a vízgazdálkodás gyakorlati feladatainak megoldásához legnagyobbrészt a vízfolyások vízhozamának és vízállásainak az ismeretéje van szükség. A statisztikai adatfeldolgozási módszereket tehát a vízállás és a vízhozam adatokra mutatjuk be. Az ismertetett módszerek azonban alkalmazhatók a hidrológiai körfolyamat többi tényezőire (párolgásra, csapadékra, talajnedvességre stb.) is.

77. A statisztikai adatgyűjtés a hidrológiában

A statisztikai vizsgálatok első lépése az adatok összegyűjtése: ezt a műveletet a hidrológiában a vízrajzi mérések, észlelések során végzik el. Az észlelt adatok nyilvántartása, rendszerezése a kérdéses vízfolyás vízrajzi adatainak összegyűjtését végző intézmény feladata.

Magyarországon a Vízrajzi Szolgálat irányítója a Vizgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Itt található a hazai vízfolyásokra vonatkozó észlelési anyag 95 %-a. Kisebb vízfolyásokon vagy meghatározott cél érdekében történő vizsgálatoknál, e munka lehet a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság, vagy a kérdés megoldásával megbízott Tervező Intézet feladata is.

A napi vízállás észleléseket a vízmérce észlelő szabványosított észlelési jegyzetfüzetbe Írja, és általában havonként az adatokat "havi vízállásjelentések" formájában a nyilvántartást végző szervnek megküldi. (I. -V. táblázat).- 12 -