Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

2. Arvizvédekezés

karó felszakad és az összetöredezett jégtáblák torlódva az álló jégtakaró alá kerülnek és jégdugót képeznek. Ha az átmeneti enyhülést hosszabb hideg időszak követi, a jégtakaró tovább épül, és igy a jégdugó az álló jégtakaró alsó végén helyezkedik el, a télvégi felmelegedés hatására meginduló jégfelszakadás következtében ezek a jégdugók rendkívül veszélyes jégtorlasz magját képezhetik, mivel ilyenkor már jelentős vízhozamokkal is számolni kell. Ilyen szempontból a magyarországi folyók közül a Duna Budapest alatti szakasza a legveszélyesebb. Annál is inkább, mivel a fel- melegedés általában nyugatról, tehát felülről érkezik, és igy a zajlás felülről indul és általában álló, már torlódott jégtakaróba ütközik.

Ezért a jeges árviz elleni védekezés legfontosabb feladata a megelőzés, azaz a jégdugók, jégtorlaszok kialakulásának megakadályozása, vagy ha már kialakultak, a felmelegedéssel egyidőben azok mielőbbi eltávolítása.

A jeges árvizek megelőzése, illetve elhárítása érdekében a Vizügyi Szolgálat jelentős jégtörőhajó-parkot létesített. Ezek feladata a következő:- a jégzajlás megindulásakor (elsődleges jégzajlás) a folyamatos jéglevonulás biztosítása, a beállás késleltetése és a torlaszképződés előfeltételeinek csökkentése;- a jégtakaró kialakulásakor a jég torlódásmentes, egyenletes beállásának biztosítása;- a beállott jégtakaróban folyőső kialakítása és állandó fenntartása, a szakaszos beállás megszüntetése, a jég egyenletes elosztása érdekében;- a torlódások és torlaszok szétrombolása;- a télvégi felmelegedés hatására meginduló jégzajlásnál (másodlagos jégzajlás) a jég egyenletes levonulásának biztositása.

Abban az esetben, ha a jégtörőhajók segítségével nem sikerül a jégtorlasz kialakulását megakadályozni, vagy azt megbontani, akkor azok eltávolitására, illetve megbontására robbantást kell alkalmazni, ezzel segítve a jégtörőhajők munkáj át. Kisebb vízfolyásokon, ahol nincsenek jégtörőhajők, vagy amelyeket hajóval nem lehet megközelíteni, a jégtorlaszok megbontását ugyancsak robbantással végezhetjük. Erre a célra a Vízügyi Szolgálat speciális jégrobbantő szerkezeteket fejlesztett ki és alkalmaz.

A jégtorlászok megindításánál - akár jégtörőhajőval, akár robbantással - mindig ügyelni kell arra, hogy a megindított torlasz jege az alsóbb szakaszon ne okozzon újabb veszélyes torlódást, tehát a beavatkozásokat mindig alulról felfelé haladva kell végrehajtani, és ezzel egyidejűleg biztosítani kell a felszakitott jég zavartalan levonulását jégtörőhajók segítségével.

Ha az ismertetett módszerek egyike sem járt kellő eredménnyel, és torlasz hatására keletkező duzzasztás az árvízvédelmi töltéseket meg102