Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

2. Arvizvédekezés

szélesített paplannal terheljük úgy, hogy az elfolyősodott anyagot kiszorítjuk a fedőréteg alól és így tulajdonképpen talajcserét hajtunk végre (35. ábra).

1. agyagos fedőréteg

2. szikes lösz

3. iszapos homok

4. vízáteresztő paphn fto/á/csene) 5 ferhe/ópapbnnsl felszínre nyomott megfblyósodott szikeslösz

35. ábra

Védekezés altalajfolyősodás ellen terhelő-paplannal

2.45. Védekezés jeges árvíz ellen

Az árvízvédelmi müvek jeges árvíz alatti igénybevétele természetesen azonos a jégmentes árvizek alatti igénybevétellel. A különbséget kizárólag a védekezés körülményei jelentik, ezért szükséges, hogy röviden külön is foglalkozzunk a jeges árvizek elleni védekezéssel.

Jeges árvíznél a védekező számára a legnagyobb nehézséget a jégtorlódások miatt bekövetkező - előre alig jelezhető - rendkívüli mértékű váratlan vizszintemelkedések és a mostoha időjárási körülmények jelentik. Jeges árvíznél általában tehát a töltésen átömlő vizek ellen kell védekezni - mivel igen gyors folyamatról lévén szó, mely az egyéb, elsősorban a szivárgás okozta veszélyes jelenségek kialakulását nem teszi lehetővé - a nyári védekezéstől eltérő fetételek mellett (hideg idő, rossz útviszonyok, fagyos talaj stb.). A védelemnek tehát elsősorban arra kell törekedni, hogy a jégtorlódások kialakulásának megakadályozásával lehetőleg megelőzze a nagymértékű veszélyes vizszintemelkedéseket.

Magyarország éghajlati viszonyait áttekintve láttuk, hogy a tél folyamán gyakorlatilag valamennyi folyónk befagyhat, és igy tulajdonképpen minden folyón számolni kell a jegesárviz lehetőségével.

Folyóinkon a téli időszakban lejátszódó jégjelenségeket röviden a következőkben lehet összefoglalni:

A hideg időszak beálltával a folyók lassub folyású szakaszain, felszíni un, parti vagy karéjjég képződik, majd megindul a jégképződés a sebesebb folyású helyeken is, mind a felszínen, mind a felszín alatt.

100