Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

2. Arvizvédekezés

METSZET

Cmin 0,5m

d = 1,0-1,5m

32. ábra

Védekezés rézsűcsúszás veszélye esetén bordás megtámasztással- vizzárő fedőréteg alatt fekvő szikes talaj esetén.

Az első esetben az áramlás az árviz hatására a talajtömbben is gyorsan kialakul. A vizszint emelkedésével a talajban az áramlási nyomás, a felhajtóerő hatására először a felszinközeli szemcsék, majd a mind mélyebben fekvő rétegek anyaga lebegő állapotba kerülhet. A talaj teljesen fellazul, mely fellazulás a töltés alá is behatolhat. Az igy teherbírását vesztett talaj a töltés súlyát nem birja el, az összeomlik.

Védekezni lehet a szivárgási hossz növelésével úgy, hogy a fellazult területeket vízáteresztő anyaggal, pl. folyami kaviccsal, vagy durva homokkal terhelik. A terhelés súlya nagyobb kell legyen, mint a felhajtóerő.

Ha vízáteresztő anyag nincs, a mentett oldali áramlási nyomás csökkentésével lehet védekezni úgy, hogy 50x25 m-es ellennyomó me97