Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
2. Arvizvédekezés
gasságig kitölti, azokban a mentett oldal felé mozog és eközben a töltés anyagának fizikai és kémiai tulajdonságait megváltoztatja. A vizzel telitett részben csökken az anyag súrlódási ellenállása, kötött talajok esetén pedig a kohézió. Ez a jelenség akkor válik veszélyessé, amikor a töltés keresztmetszete úgy átnedvesedik, hogy a szivárgó viz a mentett oldalon megjelenik. Ez a szivárgás addig, amig a belső erózió nem indul meg, tehát az átszivárgó viz tiszta, nem veszélyes. Ha azonban a kifolyó viz zavaros, a rézsűn hámlás jelei mutatkoznak, a jelenség veszélyessé válhat. A töltésben a szivárgó viz hatására megindult belső erózió okozta rézsűcsúszást és ennek következtében esetleg bekövetkező töltésszakadást kétféle módon lehet megakadályozni:- az egyik a töltéstestbe beszivárgó viz mennyiségének csökkentése; ez történhet pl. á szivárgó töltésszakasz vizfelőli oldalán szádfalas körülzárással, valamint a töltés és szádfal közötti terület lehetőleg vízzáró anyaggal való feltöltésével (30. ábra);- a másik, a mentett oldali rézsű megcsapolása és szürözése (31. ábra). 30. ábra A beszivárgó viz mennyiségének csökkentése pátria lemez körülzárással és földfeltöltéssel Hosszantartó árvizek, rossz minőségű anyagból készült töltések esetében előfordulhat, hogy a fenti módszerek egyikének alkalmazásával sem lehet megakadályozni a rézsűk állékonyságának megbomlását. Ilyen esetekben szükséges a rézsűk lecsúszásának megakadályozása. Ebben az esetben a csúszásra hajlamos rézsűt meg kell támasztani. A megtámasztás a már korábban elkészített megcsapoló árkocskák közé elhelyezett homokzsák-bordák segítségével történhet (32. ábra). Ha megcsapó95
