Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

2. Arvizvédekezés

2.4. Az árvízvédekezés módszerei

Az árvízvédelmi gátakat az árvizek tulajdonképpen részben mechanikai hatások (ütő, külső eróziós hatások), részben belső szerkezeti egyensulybomlást előidéző hatások (szivárgás, átázás) utján támadják.

Ezek a hatások a következő formában idézhetik elő a gátak tönkremenetelét:- a mentett oldali rézsű, majd az egész töltés eróziója a töltésen átömlő árviz következtében;- közvetlen, vízoldali rézsü-erőzió a hullámverés hatására;- a töltés állékonyságának megbomlása az átázás következtében (elcsúszás); a töltés belső eróziója, a töltésben és alapsikjában lévő járatokban keletkező koncentrált csurgások hatására fellépő kimosások következtében;- a talajtömb állékonyságának megbomlása a töltés alatt vagy mögött az áramlási nyomás következtében (hidraulikus talajtörés).

E négy hatás bekövetkezésének körülményei alapvetően különböznek, igy a védekezési módok is ennek megfelelően négy csoportba foglalhatók.

2.41. Védekezés a töltés magasságát meghaladó árviz ellen

A töltésen átömlő és a mentett oldali rézsűn nagy sebességgel lezúduló viz erodáló hatása a földtöltést rövid idő alatt megbontja és annak teljes átszakadását idézheti elő. A rézsű védelmére a gyors folyamat miatt nincs lehetőség. Ezért mindent el kell követni az átömlés megakadályozására. Ez két módon történhet:- az árvizcsucs csökkentése szükségtározással,- a töltéskorona magasításával.

Heves vizjárásu folyók és kellően ki nem épített magasságú töltések esetében szóba jöhet értékes területek védelme érdekében az árviz egy részének szükségtározóba eresztése és ily módon a töltés meghágá- sának megelőzése. Erre a megoldásra azonban fel kell készülni. A tá- rozóteret előre ki kell jelölni, meg kell határozni a vizkieresztés helyét, időpontját (a még eltűrhető vízállás függvényében), a kieresztendő viz mennyiségét stb. A felsorolt adatokat az árvizvédekezési tervekben rögzíteni kell.

A védekezés hagyományos és lehetőleg minden esetben alkalmazott módja az átömlés megakadályozására a töltés magasítása. A magasítás az általában rendelkezésre álló rövid idő miatt nem történhet a teljes szelvény emelésével. Ezért a magasítást csak a korona vizfelőli oldalán végezzük, kb. a szelvény felének emelésével, un. nyulgát építésével.

91