Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
- a vizvezető réteg teljes vagy részleges lezárásával, résfallal vagy szádfallal (3.f) ábra). A választott megoldás mindig a helyi adottságok függvénye. A gyakorlatban egy-egy hosszabb gátszakasz megerősítése esetén, általában a fenti módszerek közül több együttes alkalmazása adja az optimális megoldást. A töltés állékonysága elcsúszás ellen A töltés állékonysága, az altalajtömb állékonyságához hasonlóan - nagymértékben függ a szivárgó viz áramlási nyomásától. Ennek számbavételéhez azonban ismerni kell az áramképet határoló áramlási vonalakat. Mig az alsó határvonal rendszerint adott (a vizzáró réteg felszi- ne az altalajban), addig a felső határvonal - az un. szivárgási görbe - alakja és helyzete a töltést terhelő vizoszlop magasságától és a geometriai méretektől függ. Állékonyság szempontjából nyilvánvalóan a legkedvezőtlenebb, legmagasabban elhelyezkedő szivárgási vonal a mértékadó. Ez akkor alakulhat ki, ha a szivárgás eléri a permanens állapotot és a töltés közvetlenül a vizzáró rétegen áll. Ha ugyanis a vizzáró réteg nagy mélységben helyezkedik el, vagy a töltés nagyon széles, a szivárgási görbe nem lép ki a felszínre. Ha azonban a vizzáró réteg magasan helyezkedik el és a töltés szélessége nem túl nagy (árvizvédelmi gátaknál pedig általában ez a helyzet) akkor a szivárgási görbe metszi a mentett oldali rézsű vonalat, a viz a rézsűn kilép (12. ábra). Nyilvánvaló, hogy a szivárgási görbe legmagasabbb és egyben legkedvezőtlenebb helyzete az lesz, ha a töltés közvetlenül a vizzáró rétegen áll. Ezért az állékonyság-vizsgálatot mindig annak feltételezésével kell elvégezni, hogy a töltés vizzáró talajon áll. Az irodalomban számos módszer található a szivárgási görbe meghatározására. Ezek közül az általánosan használható - és nálunk is alkalmazott - Kozeny-Casagrande eljárást emlitjük, amely a szivárgási görbét a 13. ábra jelöléseivel x = egyenletű parabolából vezeti le. h = o h = x h2 - h2 x o 2h 2 2 H + d • d (x+ho) 2 2 (25) (26) '—7( 56
