Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)
1. Ármentesités
A gátak közé szorított folyó, valamint a mellékvizfolyások és csatornák torkolatánál alkalmazott visszatöltésezés tulajdonképpen árvízvédelmi gátakkal megvalósított ármentesités, mely a befogadó bármely vízállásánál lehetővé teszi a mellékvizfolyás vagy csatorna vizének akadálytalan lefolyását. Az árvízvédelmi gátba épített torkolati műtárgy pedig lehetővé teszi a mellékvizfolyás vagy csatorna árvíz alatti lezárását, és igy a befogadó árvizét azokból kizárja. A torkolat lezárására alkalmazott műtárgy a betorkolló vízfolyás, csatorna nagyságától, vízhozamától, vizjá- rási viszonyaitól függ. Kisvizfolyások, belvízcsatornák esetében - melyek vízhozama kicsi - torkolati műtárgyként zsilipeket, nagyobb vízfolyások, csatornák lezárására pedig tin. árvizkapukat alkalmaztak. Ezeket, ha a hajózás biztosítására is szükség volt, hajózsilippel együtt építették. Ezek - az árvizén kívül időszakban - a gravitációs vizbevezetést biztositó műtárgyak önmagukban azonban többnyire nem oldották meg a problémát, mivel a vízfolyások és csatornák medrében nincs olyan mértékű tározási lehetőség, melynek segítségével az árvíz ideje alatt összegyülekező vizeket károkozás nélkül vissza lehetne tartani. Az árvíz időszakában összegyülekező vizek befogadóba juttatására tehát további műtárgy, szivattyútelep építése volt szükséges, mely lehetővé teszi a vizek befogadóba emelését. A szivattyútelepekkel e tárgy keretében a továbbiakban nem foglalkozunk, mivel azokat részletes nn a belvízrendezés tárgy keretében tárgyaljuk. Az alkalmazott torkolati műtárgyak zöme zsilip és szivattyútelep. E két műtárgyat célszerűen többnyire egybeépítették. Arvizkaput csak öt helyen: a Sió, a Takta és a Hortobágy-Berettyó torkolatánál, valamint a Ráckevei Dunaág alsó és felső végén építettek. % 1.244. Véderdő A hullámtéri véderdő a széles hullámterű folyók mentén nélkülözhetetlen tartozéka az árvízvédelmi gátaknak. Feladata, hogy megfelelő magasságban mesterségesen kiképzett, összefüggő, dús lombozatu koronájával - árvíz idején - a gát előtt megtörje, fékezze a szél erejét, és igy csökkentse a kialakuló hullámok magasságát, továbbá csillapítsa a hullám verését, erős törzsével pedig megakadályozza az úszó jégtáblák romboló hatását. A véderdőt gyorsnövekedésü, dús ágazatu és lombozatu, viztürő fa-fajtákból telepitik. Á kialakított véderdő sávok szélessége a hullámtér szélességétől, az uralkodó szél irányától és sebességétől függően 30-80 m között vál1.243 Mellékvizfolyások, csatornák betorokollása és műtárgyai 32
