Zorkóczy Zoltán: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III. Árvízvédelem (Tankönyvkiadó, Budapest, 1976)

1. Ármentesités

1.11. Az árvízkár eltűrése beavatkozás nélkül, illetve a károk csökkentése árvizttirő építmények létesítésével, vagy helyi jellegű műszaki beavatkozásokkal

Az árvízkárok csökkentésének legegyszerűbb módja az, amikor az ember tudomásul veszi, hogy az a terület, melyen gazdálkodik, időnként viz alá kerül. Ezzel alkalmazkodik a természet rendjéhez és igyekszik olyan gazdálkodást folytatni, melyben az árvizek a lehető legkisebb károkat okozhatják. Ennek a megoldásnak iskolapéldája az, amelyet az egyiptomiak - már évezredekkel ezelőtt - a Nilus völgyében alkalmaztak, a Nilus árvizeit a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítva. E módszer alkalmazásáról ma már csak olyan területeken lehet szó, ahol külterjes gazdálkodást folytatnak, jelentős ipar és település nincs, igy tehát más módszerek alkalmazása még nem gazdaságos.

Az ember árvizek elleni küzdelmének következő szakaszát jelenti az a megoldás, mellyel igyekszik elsősorban lakóházát megvédeni árvíz idején a pusztulástól. Tehát vagy az egyén építi úgy épületeit, hogy a- zokban az árvíz ne tehessen kárt, vagy egy-egy kisebb közösség veszi körül gátakkal lakóhelyét, hogy értékeit megvédje. E módszer legegyszerűbb esete az volt, amikor az árvizjárta területeken cölöpökre emelt házakat építettek, vagy amikor pl. a hollandok a folyók tengeri deltájában kialakult kis szigeteket földből és fából épített töltésekkel vették körül, hogy igy védjék jól termő területüket és otthonukat. Kanada egyes területein például olyan mértékben kifejlesztették ezt a módszert - és alkalmazzák ma is - hogy az ártéren gazdálkodó farmerek tréleren szállítható faházakat építenek, melyeket az árvíz idejére egyszerűen kiszállítanak az ártérről.

Ez utóbbi fejlettebb módszert tehát még ma is alkalmazzák, elsősorban a következő esetekben:- az árvízi elöntés magassága viszonylag alacsony, a viz sebessége kicsi, az árvíz időtartama rövid,- az ármentesités más módszerrel nem hajtható végre, vagy nem gazdaságos,- az egyén önállóan kívánja megoldani árvízi problémáját, kollektiv megoldás helyett, vagy ahol a kollektív megoldás nem lehetséges, vagy nem gazdaságos,

és végül az érdekelt magasabb fokú védelmet kíván, mint amelyet egyébként az árvizvédelmi öblözet meglévő árvízvédelmi müvei nyújtanak.

Az egyes építmények árvizttlrő módon való kialakításának megoldási módjaival itt nem foglalkozunk, mivel hazai viszonylatban ez a módszer nem terjedt el. A helyi jellegű műszaki megoldások pedig már ár- vízvédelmi müvek, melyekkel a későbbiekben részletesen foglalkozunk, igy itt nem ismertetjük azokat.

12