Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
Ha meglevő töltés erősítése a feladat, vízáteresztő anyagból a mentett oldalon, vizzáró anyagból pedig a hullámtér felőli oldalon lehet az erősítést végrehajtani. A töltésszelvényt tehát ennek megfelelően kell kiképezni (16. ábra). Az árvízvédelmi töltések építéséhez és erősítéséhez minden esetben célszerű elsősorban a homok, kavics vagy homokos-kavics anyagot alkalmazni, szivárgási és stabilitási szempontból kedvező fizikai tulajdonságai miatt. Ezekből az anyagokból épült gátak esetében ugyanis igen kedvezően alakul a szivárgási görbe, mely nagymértékben növeli a gát stabilitását. Minden esetre bármilyen anyag áll is rendelkezésre, annak talajfizikai jellemzőit - részben az állékonyság-vizsgálat, részben a szelvénykialakitás érdekében - a lehető legpontosabban kell meghatározni. Ezért az anyagerő helyeket - részletes talajmechanikai vizsgálatok alapján - előre ki kell jelölni. A kijelölésnél figyelembe kell venni, hogy az árvízvédelmi gátak mentén - az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírása szerint, az állékonyság biztosítása érdekében - a hullámtéren a gát lábvonalától (a védősáv külső szélétől) számított 60 inén, a mentesített oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. 1.314 A gátakon átszivárgó vizek kezelése A földtöltésen és a talajtömbön árvíz idején átszivárgó vizek, a mentett oldalon szétterülve, a töltéslábat és a környező terepet áztatva, csökkentik a gát állékonyságát. Emellett nehezítik a gát megkjpzelitését, a védekező munkát és tetemes kárt okoznak. Ezért az átszivárgó vizek összegyűjtéséről és elvezetéséről csatornák építésével gondoskodni kell. A csatornák méreteinek megállapításához természetesen ismerni kell az átszivárgó viz mennyiségét. A töltés 1 fm-én átszivárgó viz mennyisége Casagrende szerint (13. ábra) ha fb > 30° (35) ha fi < 30° (36) 57
