Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
mederben vezessük le, tehát az ártér minél nagyobb részét ármen- tesitsük, a lehető legnagyobb biztonsággal. Ugyanakkor minél keskenyebb az árvizi meder, annál magasabb szinten folyik le az ár- viz a szabályozatlan állapothoz képest, tehát annál magasabb gátak kellenek. Ennek következtében magasabbak az ármentesités és védekezés költségei, viszont növekszik az ármentesitett terület nagysága, tehát az elhárított kár mértéke. A kiépítésre mértékadó árvizet hazánkban, az évi legnagyobb jégmentes árvizek egy bizonyos valószinüségü (vagy átlagos visszatérési idejű) értékével adják meg, és vízhozamával (Qm&)» valamint az ehhez a vízhozamhoz tartozó felszingörbével (mértékadó árviz- szinttel) jellemzik. A valószínűség százalékos értékét (vagy a visz- szatérési időt) a mentesített terület kiterjedése, gazdasági értéke, a kiépítés költsége, az elhárítható kár, valamint a népgazdaság teherviselő képességének figyelembevételével az Országos Vízügyi Hivatal rendeletileg állapítja rpeg. A magyarországi árvízvédelmi- rendszer kiépítésére - néhány nagyváros térségének kivételével - az 1 %-os valószinüségü (átlagosanTöU év visszatérési idejű) viz~ a mértékadó. -Ettől az általános alapelvtől csak a Duna Esztergom alatti-szakaszán tértek el, ahol nem a jégmentes, hanem a jeges vízállások a jellemzőek. A jéggel befolyásolt lefolyás bizonytalanságai miatt ebben az esetben szabatos statisztikai számításokra lehetőség nincs, ezért itt a legnagyobb jeges vízállások burko- lója a mértékadó árvizszint. A mértékadó árvíz hozamának meghatározása hidrológiai feladat, mellyel itt nem foglalkozunk. A továbbiakban feltételezzük, hogy a Q ismert, ma A mértékadó árvíz vízhozamának ismeretében kerülhet sor az árvizi meder geometriai méreteinek, tehát a gátak távolságának és magasságának meghatározására. A feladat csak fokozatos közelítéssel oldható meg, mivel egyrészt meg kell határozni az árvizi meder szélességét, másrészt ennek függvényében azt a vízmagasságot - mértékadó árvizszintet - mellyel a mértékadó vizhozam, a szabályozás után, az uj árvizi mederben le fog folyni. A két ismeretlen meghatározására azonban csak egy a «„a ' F\ ’ FC (D Chezy-féle egyenlet áll rendelkezésre, melyből a két ismeretlent közvetlenül meghatározni nem lehet. A megoldás két módon lehetséges: előre fel kell venni az árvizi meder szélességét és ennek ismeretében számítható az a vízfelszín, amely mellett a mértékadó vizhozam az árvizi meder31
