Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
1.244 A fenntartás és védekezés céljait szolgáló létesítmények Az árvizvédelmi müvek rendszeres fenntartási és az árvizek elleni védekezés munkái feltétlenül szükségessé teszik a gátak jó megközelítésének és a gátkoronán való közlekedés lehetőségének biztosítását. Ennek érdekében a gátak mentén 5-10 km-enként bekötőutak szükségesek a gát és a közúti hálózat között. Ahol a közúti hálózat ezt a sűrűséget nem biztosítja, ott a közutaknál kisebb igényű, de minden időben járható árvizvédelmi megközelítő utakat építettek. Ezen túlmenően, ahol erre lehetőség van, a gátak vizi utón való megközelitését is biztosították oly módon, hogy a hullámtéri véderdőn alkalmas helyeken hajózási nyiladékokat alakítottak ki, kismerülésű dereglyék számára. A gátkoronán való közlekedés biztosítására a csatlakozó utaknál feljáró rámpákat építettek, illetőleg olyan széles koronákat alakítottak ki, melyeken lehetőleg két, de legalább egy nyomu közlekedés biztosított. Ez utóbbi esetben 500-1000 m-enként kitérőket építettek a kétirányú forgalom biztosítására. A koronákat, hogy esős időben is járhatók legyenek, általában föld-kavics keverékü egyszerű burkolatokkal látták el. Nagyforgalmu gátszakaszokon igényesebb burkolatok kialakítása is szokásos. Egy-egy folyó mentén épült esetleg több száz kilométer hosz- szu árvizvédelmi gátakat, védekezési szempontból 30-50 km-es szakaszokra osztották, ezeket a szakaszokat pedig elsősorban felügyeleti szempontból 6-10 km hosszú gátőrjárásokra (részletesen a 1. 6 Árvízvédekezés fejezetben). Minden szakasznak van egy védel- mi központja és minden gátőrjárásnak egy őrháza. Ezekben az épületekben lakik a gátak felügyeletét ellátó gátőri személyzet és itt helyezik el esetenként - árviz idején - a védekezést irányitó személyzetet. Egy-egy ilyen őrház lakóépületből - melyben a gátőr lakása és a védekező személyzet szolgálati és pihenőhelyiség vannak - gazdasági épületből és az árvízvédekezéshez szükséges anyagok raktárából áll. A védelmi központok, a szolgálati és pihenőhelyiségek nagyobb számával különböznek a gátőrházaktól. Az egyes védelmi központok és gátőrházak, valamint a védekezést irányitó vízügyi igazgatóság (lásd: a szervezeti kérdéseket a 1. 6 fejezetben) közötti kapcsolatot modern hírközlő hálózat biztosítja. A hírközlő hálózat két, egymással összekapcsolt rendszer- ■ bői áll. Az egyik a gátakon elhelyezett vezetékes (telefon), a másik a vezeték nélküli (rövidhullámú rádió) hálózat, mely együttesen biztosítja védekezés idején a szükséges összeköttetést. A vezetékes hálózatot a gátak mentén elhelyezett oszlopos légvezeték 29
