Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 1. Ármentesités (nagyvizszabályozás)
kálatok során, az ármentesités harmadik korszakában - 1876 és 1945 között - a gátak hosszát kereken 4000 km-re növelték, és ezzel 2,3 millió hektár területet ármentesitettek. Ezeknek a munkálatoknak felbecsülhetetlen szerepe volt az ország gazdasági fejlődésében, Jóllehet az újabb árvizek ismételten meghaladták a korábbi maximumokat, jelentősen csökkent a gátszakadások száma, és ezzel az elöntött területek kiterjedése, tehát a keletkezett károk összege is. A hazai ármentesités negyedik korszakában, 1946 óta ismételt - minden eddigi maximumot meghaladó - árvizek tették próbára árvízvédelmi müveinket, olyanok mint például az 1954., 1956. és 1965. évi dunai, valamint az 1947. és 1970. évi tisza- völgyi árvizek voltak. Ezek tapasztalatai alapján újabb nagymértékű fejlesztési munkák indultak, melyek napjainkban is folyamatban vannak. Az 1945-ig végrehajtott ármentesitési munkálatok eredményeként, az ármentesités előtt, átlag 3-4 évenként árvízzel borított területek csaknem 100%-át olyan árvízvédelmi müvek védték, amelyek átlagosan az 50 évenként egyszer előforduló árvizek kivédésére voltak alkalmasak. A további fejlesztést az indokolta, hogy bár az ármentesités eredményeképpen csökkent a gátszakadások száma és igy az elöntések mértéke is, az egy hektárra eső fajlagos kár - a legutóbbi árvizek tanúsága szerint - állandóan nőtt, a védett árterek népgazdasági értékének rohamos növekedése következtében. Az ármentesitési rendszer folyamatban levő fejlesztésének célkitűzése az árterek mentesítése az átlagosan 100 évenként egyszer előforduló árvizek kártételei ellen. A különösen nagyértékü területeknek, például Budapest főváros és néhány nagy ipari város, az átlagosan 1000 évenként egyszer előforduló árvizek kártételei elleni védelmét kell biztosítani. A fejlesztés részben a meglevő árvízvédelmi gátak magasításával és erősítésével, részben - az árvízvédelmi müvek védőképességét meghaladó árvizek kártételeinek csökkentése érdekében - a lokalizációs rendszer bővítésével valósul meg a népgazdaság teherbíró képességével, és az egyes árvízvédelmi öblözetek gazdasági értékének növekedésével összehangolt ütemben. Az 1950-es évek közepétől tervszerűen végrehajtott fejlesztések eredményeképpen 1985 (a VI. ötéves terv) végére az árvízvédelmi gátak mintegy 65%-a épül ki a célkitűzésben előirt mértékre. 1.23 Az ország átmentesitési rendszere Magyarország ármentesitésének történetét áttekintve láttuk, hogy a domborzati és gazdasági adottságok - nagykiterjedésü, értékes árterek - miatt már az árvízkárok csökkentésére tett első 20
