Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 3. Vizerő-hasznositás
- a jellemző évek kiválasztása,- a duzzasztási szint megállapitása,- az eséstartóssági görbe megszerkesztése,- a kiépitési vízhozam felvétele,- a szerkesztési esés felvétele és az esések redukciója,- a teljesitménygörbe megszerkesztése. A jellemző éveket a tartóssági görbék alapján választhatjuk ki. A vizsgált időszak tartóssági görbéit hasonlitjuk össze az átlagos tartóssági görbével. A duzzasztási szintet műszaki megfontolások alapján a partalakulattól függően lehetőleg az árvíz szintje fölött célszerű megválasztani, hogy az erőmű üzeme folytonos legyen. Az eséstartóssági görbe megszerkesztéséhez először a viz- állástartóssági görbét határozzuk meg az erőmű szelvényében vízrajzi eljárással. Ez adja meg az alvizszint tartósságát. A felviz- szint tartóssági görbéje - ha a duzzasztási szint állandó - a duzzasztási szint magasságában húzott vízszintes egyenes. Ezt a vonalat az úgynevezett belépési és a gerebveszteség értékével párhuzamosan el kell tólni. A két tartós sági görbe közötti metszékek az eséseket adják meg. Ezeket a vízszintes tengelyre tükrözve kapjuk az eséstartóssági görbét (H). 206 73. ábra A teljesitménygörbe (P) megszerkesztése
