Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 2. Közép- és kisvizszabályozás
- a folyó vízállásának megemelkedése eséscsökkenést okoz a folyó felé való áramlásnál, így a területre jutó csapadékvizek lassabban jutnak a befogadóba és hosszabb ideig maradnak a területen,- a duzzasztott folyóból kiszivárgó viz a mélyebb területeken elvi- zesedést okozhat. Folyami vízlépcsők alatt az előbbi folyamatnak a fordítottja következhet be, a folyó felé jelentkező talajvizszint-leszivás a környező terület kiszáradásához vezethet. A jelenségek észlelésére, regisztrálására talajvízszint-észlelő hálózatot kell telepíteni a kérdéses folyószakaszok mentén. A káros hatások kiküszöbölésére pedig megfelelő intézkedéseket, beavatkozásokat kell tenni. A beavatkozások egyik kézenfekvő módja, hogy vizzárófalat (szádfalak, különböző anyagú és vastagságú résfalak stb.) kell építeni a folyóval párhuzamosan az érintett szakaszon. (70. ábra) Ezzel a módszerrel mind a vizszintsüllyedését, mind pedig megemelkedését lehet csökkenteni, de a beavatkozás igen költséges. A duzzasztó alatti vizszintcsökkenés hatása kiegyenlíthető a duzzasztott térből táplálkozó gravitációs beszivárogtató csatornákkal (71. ábra), vagy öntözéssel is, amelyik megoldás lényegesen olcsóbb az előbbi megoldásnál. A duzzasztás hatására bekövetkező talajvizszint-emelkedés a tározótöltések külső oldalánál épített szivárgó rendszer segítségével megakadályozható. A szivárgó rendszer befogadója vagy az alvizi folyószakasz lehet gravitációs bevezetéssel, vagy a duzzasztott folyószakasz szivattyús átemeléssel. | Erdősáv 203 71. ábra Szivárgórendszer a Kiskörei tározó mellett
