Zorkóczy Zoltán - Károlyi Zoltán: Folyó- és tószabályozás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1985)
I. Folyószabályozás - 2. Közép- és kisvizszabályozás
Ha a folyószabályozási beavatkozásokat egy ütemben, vagy fokozatosan valósítják is meg, a szabályozási munka eredménye nem jelentkezik azonnal, hanem a folyó fokozatosan alakítja ki az uj medert, vagy a módosított vonalvezetést. Egyedül a kotrás hatása jelentkezik gyorsan, de ennek az eredménye nem tartós, mint azt a korábbiakban már említettük. Ezek alapján tehát egyértelműen kimondhatjuk, hogy a folyószabályozás hatása, eredményessége nem azonnal mutatkozik, hanem időben eltolva, folyamatosan alakul ki. A folyószabályozónak ezt a folyamatot figyelemmel kell kisérnie, a részeredményeket elemeznie kell, és szükség esetén - kedvezőtlen folyamat kialakulása esetén - a kiegészítő beavatkozásokat meg kell tervezni és meg kell építeni. A szabályozási folyamatnak ezt a figyelemmel kisérését nevezzük a folyószabályozás hatásvizsgálatának. Ez a hatásvizsgálat nagyon összetett tevékenység, sok mindenre ki kell terjednie. A rövidebb folyószakaszt érintő, vagy kisebb beavatkozást igénylő munkák befejezése után általában elegendő, ha néhány évig szemrevételezéssel figyeljük a szabályozott meder helyzetét, változását. Ekkor figyelni kell mindazokat a folyamatokat, amelyek a folyamszabályozási müvek fenntartása cimü részben ismertetett rongálódásokhoz vezetnek. Kis- és nagyviz idején is meg kell figyelni a sodorvonal alakulását, azok lehetőleg ne nagyon térjenek el, ne nagyon változzanak a vízállástól függően. Hosszabb, összefüggő folyószakaszra, vagy a folyó teljes hosszára kiterjedő szabályozás után már komoly elemző munka szükséges a szabályozás hatásának vizsgálatához. E munkának a következőkre kell kiterjednie:- Rendszeresen - lehetőleg évente - mederfelvételeket kell készíteni az úgynevezett nyilvántartási keresztszelvényekben, de esetenként sűrűbben is célszerű mérést végezni;- Többféle vízállás mellett vizsebesség- és vizhozammérést kell végezni;- A feltöltődő és a mélyülő szakaszokon egyaránt mederanyag- és hordalékmintákat kell venni;- Néhány esetben célszerű vizszintrögzitést is készíteni a kisvízi tartományban, a szabályozási vízhozam környezetében és lehetőleg árvizszint körül;- A vonalvezetés alakulásának megfigyelését jól segítik a légifotók. A felsorolt mérések, észlelések elkészítése számtalan kérdésre adhatnak választ, amelyek közül a legfontosabbakat ismertetjük csak. 191
