Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)
1. A település hidrológiai környezete
38 súlyosabb a helyzet, ha a település kisebb-nagyobb részén kertművelést folytatnak, mert ilyen helyzetben a kertmüvelők akadályozzák sok esetben a lefolyást a felület kazettás vagy zárt barázdás kialakításával. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a túlnyomó részben burkolt felületű település felületén akkor a- lakulhat ki szabad összeqyülekezés, ha az átlagos lejtés -3*1 > 0,3-1,0 °/oo. Falusi településen, ahol a vizzáró fedettség 0,15- 0,25 méretű a szabad összegyülekezéshez nagyobb: 5-10 />o lejtés szükséges. Síkvidéki településeinken ennél általában kisebb a terep felületének átlagos lejtése. Ezeken a vizgyüjtő területeken az 1,5-6,0 mm (15-60 m3/ha) mértékű felületi tározásnál nagyobb értékkel kell számolni. Közelítésként javasolható a 8,0-14,0mm (80-140 m3/ha) mértékű tározás figyelembe vétele. Csa torna t ározásnak (medertározásnak) tervezzük mind a nyilt árkokban, mind pedig a zárt csatornákban tározott vizet, amelynek mértékadó helyzetben a telt szelvényű értéke veendő figyelembe. Talajcsövezés esetén természetesen ennek a tározóképességével is számolni kell. A csatornatározás mértéke elsősorban a csatorna sűrűség f üggvénye. Tájékoztatásul közöljük a következőket. A vizáteresztő talajon létesített kistelepülések jelentős részén kevéssé karbantartott nyilt árokhálózat fogadja be a záporokból elfolyó vizet. Ezek az árkok kedvező esetben összefüggő elvezető hálózatot képeznek, amelyek elvezetésre és - a- hol lehetséges - szivárogtatásra is alkalmasak. Ezeknek a sűrűsége 0,5 - 1,5 km/km . Félig vagy egészen vizzáró talajú kistelepülésen az árokhálózat beszivárgásra csak korlátozottan, vagy nem használható. E kistelepüléseken a sűrűség az előzővel hozzávetőleg azonos mértékű,de feladatát csak összefüggő,kellő lejtésű kialakítással képes ellátni. A városi (nagyközségi), részben vagy egészben zárt csapa- padékcsatornák sűrűsége 3,0 - 5,0 km/km2 méretnél kezdődik és felső határként a 13,0 - 18,0 km/km2 sűrűséget is elérik.Azzal kell számolni a településrendezéssel foglalkozó szakembereknek.
