Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)

1. A település hidrológiai környezete

26

Tételezzük fel, hogy 1,5 napi hőösszeg elegendő az olvadáshoz, ekkor

K = 1,5 . K = 13,5 °C Az olvadás várható ideje pedig

. 0,427 ■ 50 „ ,

0 13.5

Az első fél napon

áh^ = 0,1 * 50 = 5 mm = 50 m3/ha • d, a második két félnapon pedig:

A h2 = 0.4 . 50 + 0,5 . 50 = 20+25 = 45 mm/d = 450 m3/ha . d

olvad el.

Nyilvánvaló, hogy sikvidéken az 56 mm/3 h csapadékból a beszivárgás és a zavartalan lefolyás miatt nem, vagy alig keletkezhet kár, kellően sürü és lói vonalazott vízelvezető hálózat esetén. A mértékadó vízhozam racionális számítással: 0 = ---------------------------- - m

= 0,45 . 52 . 70 = 1638 i/s, feltételezve, hogy a lefolyást tényező; ot = 0,45. Ellenben kislejtésü településen a hótakaró okozta kezdeti lefolyási akadályok miatt nagyobb kártétellel számolhatunk a hóolvadásből, figyelemmel a 45 mm/d hóolvadásra. Különösen nagy a hóolvadásos kár esélye sikvidéken,hiszen nincs beszivárgás. Végül katasztrófális lehet az olvadás, ha az meleg záporral együtt fordul elő, aminek vegyük az intenzitását csupán átlagosan 4 évenkénti ismétlődésünek (i^ dv = 32£/s ha; c4év = mm/3 óra = 360 m3/ha.3 h). Ekkor a mértékadó vízhozam o( = 0,90 lefolyási tényezővel számítva;

WQhó = 0,9.32.70

450 000.70 _ 2016 + 364 _ 2380 £/g> 86 400

Látható, hogy a záporral,együttes hóolvadás mintegy másfélszer akkora mértékadó vízhozamot okozhat sikvidéken, a nyári záporból keletkezőnél.

Ennek az összetett valószínűségét igen bonyolult megközelíteni, még a legegyszerűbb módszerrel is. A záporesemény átlagos ismétlődése p = 4 év* A belőle keletkezett lefolyásnak a szokottnál nagyobb mértékű lefolyási tényezője már összetett valószínűségű esemény következménye. Ennek az összetételnek a- zonban szezonális sajátossága is kettős: hiszen szezonális a