Wisnovszky Iván: Belterületi - települési - vízrendezés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése (VMGT 146. VGI, Budapest, 1984)
1. A település hidrológiai környezete
14 gedélyezés adta feltételek szerint, szabványokban, műszaki i- rányelvekben és vizügyi műszaki segédletekben megjelölt módszerekkel . A példa alapján levonható következtetés, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyek a külső települési vízgazdálkodási alrendszert érintik, elkerülhetetlen a nagyból a kicsi felé haladás a választás során. Ellenkező esetben a vizgazdálkodásj. megoldás - vagyis a tervező válasza - nem felel meg azoknak a természetadta vizgazdálkodási feltételeknek, amiket tudomásul kell venni, és amelyeket az érvényben lévő Vizügyi Törvény és az annak kereteit alapvetően meghatározó Országos Vízgazdálkodási Szabályzat tartalmazza, E feltételrendszert igen sok érdekelt kevéssé ismeri. Ezért szükséges néhány alapvető sajátosságát bemutatni a fejezetben, A települési vizgazdálkodás rendszerének külső alrendszerében álló vagy mozgó viz a természetes víztartók elemeiben áll,vagy mozog, függetlenül attól, hogy ezt a természetes víztartót (medret, tározót stb.) az ember szabályozta-e vagy sem. A természetes víztartóban lévő viz: a vízkészlet, a társadalom tulajdona, határainkon belül nemzeti tulajdon. A vízkészletet a készlet gazdája; a vizügyi igazgatóság kezeli.elosztását,hasznosítását, felhasználását vízjogi engedélyezéssel teszi lehetővé . A vizgazdálkodás! közmüvek elosztó- és gyűjtővezet ékeit ,a vízvezetékeket és a csatornahálózatot kezelő viz- és csatornamű vállalatok (társulatok) vizjogi kapcsolatban állnak a helyi vizügyi igazgatósággal, a vízkészlet kezelőjével. A vizet elosztó és a használt vizet összegyűjtő viz- és csatorna müvek a- zonban csupán polgári szerződéses kapcsolatban állnak a vízhasználókkal (ipari üzemekkel, lakossággal stb.). A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy ha a viz- és csatornamű vállalat regionális vizmütől veszi a vizet,akkor nincs szüksége vizjogi engedélyre, csupán polgári jogviszont kell létesítenie egy másik (regionális) vizszolgáltató vállalattal. A települési vizgazdálkodási rendszer elemei két csoportba sorolhatók:
