Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)

2. A vízgyűjtőfejlesztés alapjai

45

umot tartalmaznak (nem csupán a mennyiséget, hanem a minőséget, energiát, stb. illetően is). Egyidejűleg növekszenek a konfliktusok és a potenciális konfliktus helyzetek is. Pl. konfliktus keletkezik vízhasználók és szennyvizkibocsátók között, ugyanezt a tározót használó vízellátási érdekek és az Üdülés között, vizűgyi és más szervek között pénzügyi kérdésekben,különböző vízhasználók között a vízkészletek szétosztása miatt, a részvizgyüjtő és vizgyüjtő érdekek között a vizátvezetést illetően, stb. Ugyanakkor a vizgyüjtőfejlesztés egyre több feltétele kerül előtérbe; a korlátozott vízkészlet és a szükséges földterület, korlátozott tőke, energia és munkaerő.elégtelen technológia és ipari háttér stb. (Dávid. 1975). A fejlődés során változik a célok és hatások viszonya is. Eleinte a célokat szélesebb körben tárják fel, a hatásokat részben. Később a két elemzés közelit egymáshoz, majd alapvető célkitűzés a célok és a hatások feltárásának egyensúlya.

Figyelembe véve a vizgyüjtőfejlesztés folyamatának ismertetett összetevőit, megállapíthatjuk, hogy a fejlesztés bizonyos időpontjában a vizgazdálkodés fejlődésének, mint egységes irányítás nélküli részfolyamatoknak egymástól független .önálló irányítása már nem elegendő, szükség van a vizgyüjtőfej lesztés folyamatának komplex, egységes irányítására.

Melyek a vizgyüjtőfej lesztésnek azok az alapvető jellemzői, amelyek a folyamat irányítását meghatározzák? A vizgyül- tőfejlesztés tervszerű, komplex, interdiszciplináris és rendszerelemzésen alapuló hosszutávu folyamat. Irányítása a fejlődés II. időszakában, a közepes fejlettség környezetében mór csak e jellemzők messzemenő figyelembevételével, illetve kielégítésével végezhető. A továbbiakban e jellemzőket és szerepüket tárgyaljuk részletesebben.