Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
4. A vízgyűjtőterületek fejlesztésének rendszertervezése
243 36 változatot futtattunk a kárhelyzetek késleltetésének változtatásával ( f j, V £). Végeredményben e rendszerszi- muláclós modellel Magyarország vízgazdálkodásának összesen 360 fejlesztési változata lefutását vizsgáltuk évenkénti részletességgel. A társadalmi-gazdasági fejlődés .jellemzésénél a nemzeti jövedelem, a népesség és a frissvizigény növekedésének alsó és felső határát tükröző két-két változatot vettünk alapul. Ezek összerendelésével nyolc - római számmal jelzett - társadalmi-gazdasági fejlődési változatot alakítottunk ki. Egy további IX. változatot pedig a tényezők fejlődési eávjainak középértékeiből képeztünk. A II.változat esetén például mindhárom tényező növekedési üteme alacsony, mig a III. változatban a nemzeti jövedelem alacsony, a népesség és a frissvizigény növekedési üteme magas. A frissvizigény növekedési üteme például a II. változatnál 1981-2005-ig 3%, majd 2%, a III. változatnál 4 illetve 3%. A II. változat esetén tehát már 1981-től érvényesül a viz- igényszabályozás hatása. Az erőforrások mennyiségének tekintetében erőforrásban bő (El), erőforrásban kevés (E2), erőforrásban közepes (E3) , sok erőforrásból kevésbé tartó (E4) , kevés erőforrásból sokba tartó (E5) és a jelenlegi erőforrás ellátott - sági szinttel azonos (E6) változatokat különböztettünk meg. Az El változatban például a vízgazdálkodás teljes ráfordításához a nemzeti jövedelemből rendelkezésre álló pénzeszközök a jelenlegi 4%-os részesedésről fokozatosan 6%-ra növekszenek a fejlesztési időszak végére. Az erőforrások a- laptevékenységek közti elosztásánál szintén hat változatot vizsgáltunk. Ezek a következők: SÍ - szolgáltatás centrikus) S2 - lefolyásszabályozás centrikus) S3 - szolgáltatás és szennyvíztisztítás centrikus) S4 - eleinte szolgáltatás és szennyvíztisztítás centrikus, majd 2000 után lefolyás
