Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
2. A vízgyűjtőfejlesztés alapjai
21 pezi. A társadalmi-gazdasági fejlődés szolgálata igy ma már megköveteli a térségi vízgazdálkodásnak a gyorsabb Ütemű kibontakoztatását a népgazdaság területfejlesztési célkitűzéseivel összefüggésben. A térségi vízgazdálkodás fejlesztése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a vizkészlet-vizigény egyensúlyt hosszabb távon fenn tudjuk tartani és ezzel biztosítani tudjuk, hogy a vízgazdálkodás esetleges kiegyensúlyozatlansága ne zavarja a társadalmi-gazdasági fejlődés előirányzatainak teljesítését. 2.2 A VÍZGYŰJTŐKÉJLESZTÉS POGAUHA ÉS ALAPEIEMEI A vízkinccsel való gazdálkodás természetes területi egysége a viz természeti körforgása során kialakult természet- földrajzi egység, a vízgyűjtőterület. E terület felszíni vagy felszín alatti vízlefolyásának minden cseppje természetes körülmények között azonos végponthoz tart. Ez a fizikai tény a terület minden vízhasználata között kölcsönhatást létesit. E- zért a területi vízgazdálkodás határát, térbeli egységét is alapvetően a vízgyűjtőterület képezi. Bár fizikailag a tény bármely kicsiny, elemi vízgyűjtőterületre igaz, a területi vízgazdálkodás határaként hazai szempontból a közepes és nagy vízgyűjtőket célszerű választani (pl. Körös-völgy, Zagyva- Tárná vízgyűjtő, Zala, Kapos stb.). Sikvidéken a kis vízgyűjtők lehatárolása bizonytalan, mig arid vidékeken gyakran felszín alatti vízgyűjtőkre kerül a hangsúly. A területi vízgazdálkodás során a vízgyűjtőterület vízgazdálkodásnak körülményeit, eszközeit változtatjuk, egységes rendszerben fejlesztjük. így a területi vízgazdálkodás, mint a társadalmi-gazdasági fejlődés területfejlesztési tevékenységének is fontos alkotó eleme, a vízgyűjtőterület vizgazdálkodá-
