Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
2. A vízgyűjtőfejlesztés alapjai
16 A termelésben, a társadalmi életben a víznek káros (pasz- sziv) szerepe íb érvényesülhet (árvízi és belvízi elöntése,magas talajvíz, erózió, szennyvíz). A károk elhárítása, az ellenük való védelem a gazdálkodás költségeit növeli és nagy társadalmi ráfordítást igényel. Ha az elhárítás mértéke nem megfelelő, veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot, bekövetkezhet a közvetlen vagy közvetett kár, a termelés, a munkafolyamatok eredményességének csökkenése, a Javak megsemmisülése, A vízkárok elhárítása növeli a társadalmi termelés realizálható értékét. A szennyezett viz korlátozza a vízkészletek felhasználhatóságát, ártalmas az ember szervezetére és természeti környezetére. A természeti környezet (bioszféra) megváltoztatása, fejlesztése az emberi tevékenység révén - a népesség növekedése, a városiasodás, újabb területek művelésbe vonása ('erdőirtás, lecsapolás, árment e sit é s) , az agrotechnikai módszerek fejlődése, a növekvő víztermelés, lefolyás szabályozás, a vizek kártételeinek elhárítása, a hulladékanyagok elhelyezése, szennyezett vizek bevezetése a befogadókba, stb. - változásokat idéz elő a viz természeti körforgását befolyásoló tényezőkben (pl. hőmérséklet, széljárás, vízelnyelő képesség, relativ páratartalom stb.) és a viz anyagi tulajdonságaiban. Ezek hatása a hasznosítható vízkészlet mennyiségében és minőségében is Jelentkezik. A tevékenység célja lényegében a vizl környezet fejlesztése, a társadalom környezeti igényeinek teljesítése a vízgazdálkodás oldaláról. A társadalmi-gazdasági fejlődés során a víz felsorolt, a- lapvetően vízügyi megítélésű körei (a vízhasznosítás, a viz- kárelháritás és a természeti környezet fe,1lesztése)között egyre kevésbé vonható éles határ. Ezek műszakilag,közgazdaságilag és környezetileg alapvetően és egyre szorosabban összefüggnek. A társadalmi-gazdasági fejlődés előrehaladásával viszont mindinkább előtérbe kerül a viz szerepének a tárnádéim-í —gezdnaágd