Vízgyűjtőfejlesztés (VMGT 95. VÍZDOK, Budapest, 1978)
1. Bevezetés
10 mást csak e követelmények gyakorlati alkalmazásához kiván hozzájárulni. A társadalmi-gazdasági fejlődés során mindinkább szükséges a termelő erők tervszerű területi elhelyezése és fejlesztése, ezzel összefüggésben a helyi adottságok és lehetőségek gondos mérlegelése, az ezeknek legjobban megfelelő termelési struktúra kialakítása. A területfejlesztés jelentőségének növekedésével a népgazdaságban, a vízgazdálkodási tevékenységek és hatások rendszerének területi irányítására hivatott térségi vízgazdálkodás is előtérbe kerül. Figyelembe véve, hogy a vízgazdálkodás természetes területi egysége a vízgyűjtőterület, a területi víz- gazdálkodás, mint a társadalmi-gazdasági fejlődés területfejlesztési tevékenységének fontos alkotó eleme, a vízgyűjtőterület vízgazdálkodásának fejlesztését, azaz a vizgyüjtőfejlesztést jelenti. A vizgyüjtőfejlesztés célja az, hogy folytonos egyensúlyt biztosítson a vízgyűjtő egész területén a vízkészletek,a vizzel összefüggő természeti környezet és a széleskörűen értelmezett társadalmi-gazdasági vízigények között térben, időben, mennyiségben és energiatartalomban egyaránt. Ezzel összefüggésben tegye lehetővé a természetes vízkészletek optimális hasznosítását és kártételeik elleni védelmet ugyancsak a vízgyűjtő egész területén, a társadalmi-gazdasági fejlődés során. A vizgyüjtőfejlesztés bonyolult feladatrendszeréből a kiadvány elsőként a vizgyüjtőfejlesztés alapvető jellemzőit, a társadalmi-gazdasági fejlődés és a vizgyüjtőfejlesztés összefüggéseit, a vízgyűjtők fejlettségi állapotának meghatározását, a vízkészlet-vízigény egyensúly szabályozásának kérdéseit tárgyalja. Az egyensúly szabályozásának keretében a hasznosítható vízkészlet növelését lefolyásszabályozással, illetve a vízi— gényszabályozást, mint a vizgyüjtőfejlesztés! folyamat során egymást részlegesen helyettesíteni képes alternatívákat mutatja
