Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
IV. Tóth Géza: Belvízvédelem
BELVÍZVÉDELEM 81 A rendszerek és öblözetek belvízrendezési kiépítettségét jellemző fajlagos vízelvezetés 5 — 100 1/sec km2 értékben igen tág határok között mozog. Országos átlagban mai kiépítettségünk 21 1/sec km2, és ez körülbelül 27 napos késleltető belvízelvezetésnek felel meg. Belvízelvezető csatorna-rendszerünk országos hossza 26 857 km, ami 0,65 km/km2 átlagos fajlagos sűrűségnek felel meg. Gravitációs levezetésű reildszereinknek összes teljesítő képessége 418 m3/sec, vagyis 19.6 1/sec km2 átlagos fajlagos teljesítő képességű. Belvízátemelő stabil szivattyútelepeink száma 224, összes teljesítménye 424,3 m3/sec, vagyis 21,3 1/sec km2 fajlagos értékű. Szállítható belvízvédelmi szivattyúink összes teljesítő képessége 230 m3/sec, azaz 5.6 1/sec/km2 fajlagos értékű. Belvíz-rendszereink mind a Duna, mind a Tisza völgyében 6—6, összesen 12 vízügyi igazgatóság működósi területén oszlanak meg. A vízügyi igazgatóságok földrajzi határai nem azonosak a közigazgatási határokkal, mert azok megállapításánál a vízrajzi egységre voltak tekintettel. Ennek megfelelően belvíz-rendszereink különbözően oszlanak meg a vízügyi igazgatóságok között. Az alábbiakban belvízrendezési állagunk jobb áttekinthetősége érdekében az egyes vízügyi igazgatóságok belvízrendezési tagozódását ismertetjük általános vonatkozásban, táblázatosán felsorolva a belvíz-rendszereket, öblözeteket, az idevonatkozó jellegzetes mutatókat, csatorna-hálózatra, szivattyútelepekre és egyéb műtárgyakra vonatkozó számadatokat. Közöljük a belvízvédekezési szakaszok, csatorna őrjárások számát, és végül a szállítható szivattyúk és fontosabb idevonatkozó munkagépekre vonatkozó adatokat. Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Győr Belvízrendezési területe a Komárom alatti Duna mentén, a Szigetközben, a Lajta, Bába, Rábca völgyeletében és a Hanság vidékén fekszik. A Győrtől nyugatra elterülő rendszerek összefüggő területrészen a Kisalföldön vannak. A területek összes kiterjedése 2887 km2. Ebből a mélyfekvésű belvíz-ártér 2174 km2. A belvízi elborításoknak kitett terület átlagos tengerszint feletti magassága 110— 120 m A. F., a csatlakozó vízgyűjtő terület 130—150 m A. f. A talaj nemére nézve jellemző, hogy mind az altalaj, mind a feltalaj vízáteresztő, sokszor fakadó vizek képződését elősegítő homok, homokos vályog, mindössze a Rába mentén található kötöttebb agyagtalaj. A mezőgazdasági művelést illetően a terület túlnyomórészt szántó, kisebb részben rét, legelő, gyümölcsös és foltokban erdő, de előfordul jó néhány ezer kh időnként vizenyős, savanyú láprét és hasznavehetetlen égés. A csapadék — 50 éves átlagából képzett — évi átlagos magassága 608, melynek havi megoszlása eléggé egyenletes. A talajvízszint magas, átlagosan 1—5 m a terepszint alatt, és gyakran ingadozó. Kórokat okozó belvízelborításokat rendszerint a nyári nagy csapadéksorozatok okoznak. A terület jelenlegi átlagos kiépítettsége 29 1/sec km2, ebből szivattyús átemelésű 14 1/seo km2. 6 Vízgazdálkodásunk számokban
