Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
XI. Balogh Bálint–Szabó Károly–Udvarhelyi Tibor: A vízgazdálkodás gépei
420 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK szamokban 20. táblázat A tológépek főbb jellemző adatai E Jellemzők ' MértékA tológép típusa co O CO egység D—157 D—159 B T—413 D—315 KT—50 1. A tolólemez szélessége mm 2950 2250 2200 3500 2700 2. 3. A tolólemez magassága A tolólemez maximális mm 1100 800 800 800 800 emelése mm 900 430 430 500 850 4. Maximális nyesési mélység mm 1100 150 150 170 250 5. 6. A tolólemez vágószöge A tolólemez beállítási fok 55—60 60 60 60 60 7. szöge A tológép hossza a traktorfok 90 90 90 90 50 ral mm 5150 4250 4680 5090 4100 8. A tológép szélessége mm 2960 2280 2200 3500 2600 9. 10. A tológép magassága A tolólemez és tartozékok mm 2915 2250 2455 2330 2450 súlya kg 2135 1350 1680 1770 — 11. A tológép összsúlya kg 14,235 6450 6780 7920 7900 12. 13. A vezérlés rendszere A hidraulikus szivattyú kötél hidr. kötél hidr. hidr. 14. teljesítménye A hidraulikus szivattyú 1/P — 175 — 200 fordulatszáma 1/P — 925 — 965 — 15. Üzemi olajnyomás atü — 30 — 30 150 16. A traktor típusa : Sz— 80, Sz—100 DT—54 DT—413 ■ DT—55 KT—50 tengelyes ládát egytengelyű gumikerekes vontatóval építették össze. A másik csoportot a vontatott földnyesők alkotják. Nálunk legelterjedtebbek a vontatott kéttengelyes földnyesők. Lánctalpas traktor vontatja. A földnyeső-láda nyesési, szállítási és ürítési helyzétekbe való állítását a vezérlő berendezésekkel végzik. Kétféle vezérlési rendszer van : mechanikus (csörlő, drótkötél és csigasor) és hidraulikus. Az ürítési művelet végrehajtására a következő módszerek alakultak ki : tolóajtós, fenékajtós és billenős ürítés. A földnyeső az anyagtermelést, szállítást és elhelyezést folyamatos menetben végzi. Munkaciklusa a következő : nyesés, szállítás, ürítés, üres menet. Ha a munkaszervezésnél a gép sajátságait figyelembe veszik, sokféle munkára alkalmazható. Bevágás készítése főleg hossz-szállítás és egyidejű töltésépítés mellett célszerű. Tetszőleges mélységű bevágás elkészíthető, de lépcsőzetes rézsűt hagy maga után, azért azt még el kell egyengetni. Töltésépítésnél üríthet hossz- és keresztirányban. Hosszirányú ürítéskor az egyes rétegeket egymás után előre haladva terítik, hogy az üpes földnyesők az előző menetekben részben tömörített úton vonulhassanak a nyeső helyre. Keresztirányú ürítéskor, az anyagot keresztirányban egymás mellé helyezett sávokban építik be és visszafelé haladnak. Árkok és mély gödrök feltöltésekor halomba ürítenek, és az anyagot tológéppel építik be. Oldal-anyagárakból végzett töltésépítésnél a földnyesők meghatározott rendszer szerint nyesnek, szállítanak és ürítenek. Alkalmazható az ún. nyolcas, ellipszis, hullámos járat. A lenyesett anyagot hossz-szállítással rétegenként ürítik a töltésbe. Sűrűn, de nem mélyen tagolt terep földnyesővel kiválóan egyengethető. A kiemelkedések földanyagát a mélyedésekbe szállítják, a felesleget pedig a területen kívül helyezik el.
