Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
III. Bencsik Béla–Dabolczi János: Árvízvédelem
AZ ÁRVÍZVÉDELEM FELADATA IÍS JELENTŐSÉGE Hazánk mezőgazdaságilag művelt területeinek jelentékeny részét, kereken 4 millió kh területet védenek a mintegy 4000 km hosszúságban kiépült árvízvédelmi töltések. A mellékelt térképvázlaton bevonalkázott területet szemügyre véve láttatjuk, hogy Alföldünk — főleg a Tiszántúl — túlnyomó része ,,ártér”, azaz árvízvédelmi töltések nélkül ki lenne szolgáltatva az árvíz pusztításainak. E tény önmagában is elegendő az árvízvédelem fontosságának felismerésére. A szükség parancsoló kényszere folytán az ármontositési munkák lmzánkTian már a múlt század negyvenes éveiben megindultak, áz azóta eltelt 10Ó óv óta kisebb-nágyöbb zöldmnőkkél folytatólagosan épülnek az árvíz- védelmi művek. Az építési és fejlesztési tevékenységre jellemző adatokat a 13. táblázatban közöljük. A vízfolyások árvízvédelmi szempontból fontos jellemzői a vízhozamra és vízállásokra vonatkozó adatok. A matematikai módszerek felhasználásával mód nyílott különböző előfordulási valószínűségű vízhozamok és vízállások megállapítására. E számítások eredményét az 1. és 2. táblázat tartalmazza. Az egyes vízmércéken észlelt eddigi legnagyobb vízállásokat a 3. táblázatban foglaltuk össze. Itt közöljük az árvízvédelmi töltéseink magassági méretei megállapításának alapjául szolgáló ún. mértékadó víz- állás”-t is. E szinteket általában az eddig észlelt legmagasabb vízállás alaníán állapították meg annak figyelembevételével, hogy az esetleg bekövetkezett töltésszakadás nélkül mennyivel emelkedett volna magasabbra a víz a ténylegesnél, vagy pedig bizonyos meghatározott valószínűséggel bekövetkező elméleti vízszintet számítottak ki a matematikai statisztika módszereivel. A4 — 8. táblázatok a töltések által védett terület, a mentett ártér néhány jellemző adatát tartalmazzák. , Az árvízvédelmi töltések és egyéb védművek jellemző műszaki adatait tüntetik fel a 9—12. táblázatok. A védtöltések méreteinek időbeni fejlődését a 13. táblázatban láthatjuk. Ugyanerről ad rajzos tájékoztatást a 2. ábra. Az árvízvédelem elrendelésére vonatkozó adatokat a 14. táblázat tartalmazza. Az 1850—1956. évek között bekövetkezett árvízkatasztrófák okozta károk részletes felsorolását tartalmazza a 15. táblázat, a 16. táblázatban pedig a károk fajlagos értékei szerepelnek. A táblázatok erőteljesen figyelmeztetnek arra a kézenfekvő tényre, hogy fejlődő népgazdaságunkban az árvízi rombolások okozta károk érteke lényegesen nagyobb a tőkés termelési viszonyok között mutatkozott károknál. A népgazdaság gyors fejlődésének eredményeként a védett területek, illetőleg az. azokon található javak értéke ugrásszerűen növekszik. A kisebb jelentőségű, rin. helyi érdeket szolgáló nyári gátak és községi körgátak jellemző adatait tartalmazza a 17. táblázat. A közölt adatok az I860 december 31-i állapotot tüntetik fel. 3*
