Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

XI. Balogh Bálint–Szabó Károly–Udvarhelyi Tibor: A vízgazdálkodás gépei

VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZÁMOKBAN

40G

8. Átemelő fővízkivételek

Az átemelő fővízkivételek az első lépcsőben működő gravitációs, vagy szivattyús fővízkivételek által felemelt vizet emelik tovább, és juttatják az ellátandó területek főcsatornáiba. Elrendezésük szerint az átemelő fővízkivételek is gravitációsak, vagy szivattyúsak lehetnek. Vannak szivornyás és szivattyús

átemelő fővízkivételek. Részletes adataikat a 4. táblázat tartalmazza.

Az öntözés fővízkivételeinek összesítő teljesítmény adatait az 5. táblázat tartalmazza.

A lővízkivételek összesített adatai

5. láblázat

(1959. évi adatok)

A fővízkivétel

Erőgép

Szivattyú

NyomóEllátható

jellege

milyensége

menynyisége

teljesítménye

cső

terület

db

in3/mp

db | LE

db | m3/mp

m

kh

1. Elsődleges fővizkivételek

Gravitációs

Duzzasztómű

ii

—

—

—

—

—

—

Zsilip

29

92,7

726

216 230

Szivornya

11

9,8

1009

7 700

Szivattyús

Szív. telep

4

10

2 640

10

17,0

587

22 500

Úszó szív. telep

44

210

9 990

210

58,4

3716

46 550

Szív. állás

63

79

3 359

79

24,9

2743

12 930

..

Összesen:

162

102,5

299

15 989

299

100,3

8781

305 910

2. Átemelő fővizkivételek

Gravitációs j Szivornya Szivattyús Szív. állás

4

37

21,0

44

I

1 773:

44

16,8

545

574

—

Összesen:

41

21,0

44

1 773

44

16,8

1119

Mindösszesen:

203

123,5

343

17 762]

343

117,1

9900

305 910

AZ ESŐSZERŰ ÖNTÖZÉS GÉPI BERENDEZÉSEI

Az esőszerű öntözés függetleníti a mezőgazdaságot az időjárástól. Az esőztető gépek felhasználhatók szántóföldek, rétek, legelők öntözéséhez, szőlő- és gyümölcskultúrákhoz, zöldség-, virágkertészetekhez, üvegházakhoz, erdőgazdaságokhoz. Jól használhatók istálló- és műtrágyázáshoz, talajmenti fagyok kivédéséhez ( — 10 C°-ig), a mikroklíma javításához, valamint gombák és kártevők ellen.

Az esőztető gépek alacsony (1 — 3 at), vagy magas (3—10 at) nyomással osztják ki az öntözővizet kör vagy négyzet alakú területre, esetleg szektorosan. A vízsugár távolsága 10—50 m között változik.

Az esőztető berendezések a kerti fecskendőből fejlődtek ki. A jelenlegi technikai szintre közel 100 év alatt jutottak el. A fecskendő elvének továbbfejlesztéséből három főbb elrendezési forma alakult ki :

a) hajós, b) csővezetékes, c) mozgó járműves.

Nálunk először a harmincas évek elején alkalmaztak néhány külföldi berendezést (Phoenix és Lanninger gyártmány). Az első hazai gyártmány 1932-ben kezdett működni