Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
XI. Balogh Bálint–Szabó Károly–Udvarhelyi Tibor: A vízgazdálkodás gépei
394 vízgazdálkodásunk szamokban VÍZÜGYI HÍRKÖZLŐ BERENDEZÉSEK Árvédelmet szolgáló távbeszélő berendezés a múlt század kilencvenes éveiben létesült az akkori híradástechnikának megfelelően legalkalmasabb rendszerben. Ez a berendezés mintegy 50 éven keresztül üzemképes volt. Az 1949—50-es években a háború alatt erősen megrongálódott berendezést korszerűsíteni kellett. Ekkor alakították ki a vízügyi szolgálat követelményeinek ma is legjobban megfelelő kétvezetékes, földelt párhuzamos rendszerű berendezést. Ennek lényege, hogy a készülékek csengői és induktorai számára az egyik vezeték és a föld biztosítja az áramkört, a beszélő készülék a kettős vezetékre van kapcsolva akkor, ha a hallgatót leemeljük. Előnyük, hogy beszélgetéskor a vonalba bekötött készülékek csengői nincsenek a beszéd-áramkörben, és így nem vonják el a beszédenergia nagy részét. A legújabb készülékek a Telefongyár gyártmányai, típusjelzésük : 010003. Ma már a távbeszélő hálózat az elsődleges árvédelmi cél mellett, a belvízvédekezés cs öntözővíz szolgáltatás érdekeit is szolgálja, vannak külön erre a célra épült vonalak is, de a legtöbb vonal a vízügyi szolgálat közös feladatait látja el. Hírközlő berendezésünkben a rövidhullámú rádió adó-vevők alkalmazása kísérleti állapotban van. Távbeszélő hálózatunk jelenlegi kiépítettségét a 2. táblázat szemlélteti. AZ ÖNTÖZÉS FŐ VÍZKIVÉTELEI Öntözési fövízkivttelnek azt a létesítményt nevezzük, amely természetes vízfolyásból, holtágból, tóból, tározóból, vagy csatornából valamely öntözőrendszer, öntözőfürt, vagy halastó főcsatornájába vizet szolgáltat. Ezen a fogalmon belül vannak állami- és magán (állami-gazdasági, tsz) fővízkivételek. Állami fővízkivételnek azt a művet tekintjük, mely a víznyerő helyről árvédelmi művön át vezeti a vizet az ellátandó területre. A fővízkivételek egy, esetleg több lépcső (átemelő mű) segítségével szolgáltatják a szükséges vízmennyiséget. Az öntözési fővízkivételek jellegük szerint lehetnek 1. gravitációsak és 2. szivaty- tyúsak. 1. Gravitációs fővízkivételek A gravitációs fővízkivétel természetes eséssel szolgáltatja a vizet az ellátandó területre. A gravitációs fővízkivételek állami kezelésben vannak, azok fenntartását, szabályozását a vízügyi igazgatóságok látják el. Teljesítményük 0,3 — 60,0 m3/sec között változik. Elrendezésük szerint vannak duzzasztóművek, zsilipek és szivornyák. A gravitációs fővízkivételek 1959. évi állapotnak megfelelő adatait a 3. táblázat tartalmazza. 2. Szivattyús fővízkivételek A szivattyús fővízkivétel mesterséges emeléssel juttatja el a vizet a víznyerő helyről az ellátandó területre. A szivattyús fővízkivételt a termelők vagy állami szervek üzemeltethetik. Állami kezelésben áll minden olyan szivattyús fővízkivétel, melynek teljesítménye 60 1/sec-ot meghalad és árvízvédelmi művet keresztez. Üzemelésüket a vízügyi igazgatóságok vagy megbízásukból a vízgépészeti vállalat véjgzi. Teljesítményük az igényekhez igazodik, Ó,1 — 8,0 m3/sec között változik. Elrendezésük szerint vannak stabil szivattyútelepek, úszó szivattyútelepek és szivattyúállások. A szivattyúállások az igényektől függően lehetnek állandó és ideiglenes jellegűek. A szivattyús fővízkivételek adatait a 4. táblázat tartalmazza.
