Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)

IX. Szitkey László: Vízellátás és csatornázás

356

VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZÁMOKBAN

következtében a kezelésre szoruló ártalmas szennyvizek csupán 37%-át tisztítják előírásos módon.

Az élővízfolyásokba vezetett nagy tömegű tisztítatlan szennyvíz népgazdasági méretekben is súlyos károkat okoz a folyók halállományában, a talajszikesítő hatás következtében az öntözött mezőgazdasági termőterületeken, tönkreteszi a városi vízművek parti szűrésű kútjait és gátolja a felszíni vízkészletek további gazdaságos ipari hasznosítását. Különösen súlyos a Sajó folyó helyzete, mely a borsodi nehézipari üzemek fertőzése következtében gyakorlatilag szennyvízfolyás. Rosszabbodik a helyzet a dunántúli kis vízfolyásoknál is.

Az ipari termelés technológiájának fejlődése újabb és újabb ártalmas szennyvízfajták keletkezésével jár együtt. Az olaj- és rádióaktív izotóp szennyeződések hatása hazánkban most kezd érvényesülni.

Vízgazdálkodási, de egyben népgazdasági érdek is az ártalmas ipari szennyvizek tisztításához szükséges feltételek megteremtése, mert ezek hiányában a szennyvíz-károk gyors fokozódása várható, mely viszonylag rövid időn belül felszíni vízkészleteink intenzív fertőzésével, az ipari vízbeszerzés és ezzel hazánk további iparosításának fékező- jévé, sőt gátjává válhat.

r