Vízgazdálkodásunk számokban (OVF, Budapest, 1961)
IX. Szitkey László: Vízellátás és csatornázás
344 VÍZGAZDÁLKODÁSUNK SZÁMOKBAN 15. lábláza A közesatornázás műveinek száma és a lakosság ellátottsága megyénként 1958. év végén Megye • Szennyvízcsatornázás Müvek száma Csapadékvízcsatornázás összesen Szennyvízcsatornázott területen lakók száma és aránya az össznépességhez* db db db fő | % Baranya** 3 . _ 3 82 000 20,0 Bács-Kiskún 1 18 19 36 400 6,3 Békés 1 .6 7 9 100 1,9 Borsod-Abaúj -Zemplén* * 13 4 17 130 400 18,4 Csongrád** 2 8 10 68 900 16,0 Fejér 8 — 8 71 900 20,5 Győr-Sopron 4 9 13 81 300 20,8 Hajdú-Bihar** 1 2 3 70 100 13,2 Heves 9 3 12 42 200 13,2 Komárom 8 4 12 42 000 16,8 Nógrád 5 2 7 28 900 12,6 Pest 7 15 22 37 600 5,0 Somogy 3 — 3 24 600 6,8 Szabolcs-Szatmár 8 9 17 37 200 6,6 Szolnok 2 6 8 20 500 4,6 Tolna 2 3 5 10 500 3,9 Vas 1 7 8 48 000 17,8 Veszprém 17 8 25 60 500 16,3 Zala 1 12 13 38 500 14,3 Vidék összesen: 96 116 212 940 600 11,8 Budapest 1 1 1 200 000 64,9 Ország összesen: 97 116 213 2 140 600 21,8 * Az OVF által a tanácsok bevonásával végrehajtott felmérés keretében, az adatszolgáltatók a szennyvíz- csatornázott területen lakók számát — pontos adatok hiányában — számítások alapján jelentették. E számítások a csatornahálózat kiterjedésének, ezen belül az egyes városrészek, lakótömbök laksűrűségének mérlegelése alapján történtek, így az ellátottsági mutatók ±5—10% eltéréssel szemléltethetik csak a tényleges helyzetet. Az össznépesség számát és megoszlását megyék (Budapest) szerint hivatalos statisztikai kiadványból vettük. (Központi Statisztikai Hivatal: Magyar statisztikai zsebkönyv, 1958. Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest, 1958. A megyei jogú városok és a megyék területe, népessége, 16. oldal). ** Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Hajdú-Bihar megyék, Pécs, Miskolc, Szeged és Debrecen megyei jogú városokkal együtt. Az üzemi és intézményi vízhasználat után elvezetett víz 75%-a veszélyes szennyeződést nem tartalmaz, felmelegedett hűtővíz. Súlyos ártalmakat okoznak a kátrány- és fenoltartalmú, mérgező hatású (általában ciános), savas és lúgos szennyvizek. Káros még a bányák és kohók hordalék tartalmú, az élelmiszeripari és a rostkikészítő könnyűipari üzemek állati és növényi bomló, szerves hulladékot, zsírt és olajat szállító szennyvize is. Az ártalmas ipari szennyvíz mennyisége a termelés méreteitől, vegyi összetétele az alkalmazott technológiától, azaz az üzemek iparági hovatartozásától függ. Az üzemi dolgozók vízhasználatából keletkezett fekáliás, házi szennyvizek is komoly járványveszélyt jelentenek. Az iparvállalatok anyagilag nem érdekeltek a szennyvizek ártalmatlanná tételében, így az üzemek többségében nincs tisztítóberendezés, a meglevők üzeméről sem mindenütt gondoskodnak. A működő berendezések nagy része rendszeres karbantartás hiányában és szakszerűtlen kezelés következtében minimális hatással működik. Ennek
